A nők jobban bírják a fájdalmat: mítosz vagy valóság? – Íme a tudományos válasz

Meghatározza-e a nemünk, hogy hogyan reagálunk a fájdalomra? Bizonyos mértékig igen – de még mindig sok a nyitott kérdés ezen a területen.

Amikor az emberek tetoválásról, sportsérülésekről vagy szülésről beszélgetnek, gyakran felmerül a kérdés: vajon a nők és a férfiak másképp érzékelik-e a fájdalmat? Úgy tűnik, sejtszinten valóban vannak veleszületett különbségek abban, ahogyan a férfiak és a nők feldolgozzák a fájdalmas ingereket. Arra viszont, hogy melyik nem – ha egyáltalán valamelyik – rendelkezik nagyobb fájdalomtűrő képességgel, már sokkal bizonytalanabb a válasz.

A nők jobban bírják a fájdalmat?

Ahhoz, hogy fájdalmat érezzünk, az úgynevezett nociceptorok (fájdalomérző idegsejtek) észlelik a káros ingereket, majd jelet küldenek az agynak, amely értelmezi azokat. Ilyen inger például az extrém hőmérséklet, a mechanikai nyomás vagy a gyulladás. Az emberek különbözőképpen érzékelik ezeket, és ezt számos tényező befolyásolja – többek között a nem is.

Számos kutatás arra jutott, hogy a nők érzékenyebbek a fájdalomra, és alacsonyabb náluk a fájdalomküszöb, mint a férfiaknál. Egy 2012-es vizsgálat például azt találta, hogy a nők érzékenyebben reagálnak a fizikai nyomásra. Egy másik kutatásban a résztvevőknek azt kellett jelezniük, mikor érzékelnek hőingert, és meg kellett becsülniük annak intenzitását – itt is az derült ki, hogy a nők alacsonyabb küszöbértéknél kezdik fájdalmasnak érezni a meleget.

Általánosan elfogadott, hogy a nők érzékenyebbek a fájdalomra, mint a férfiak” – mondta Jeffrey Mogil, a McGill Egyetem viselkedési idegtudomány-professzora. „Embereken végzett vizsgálatok százai mutatják ezt; nem mindegyik statisztikailag szignifikáns, de szinte mind ugyanabba az irányba mutat.

Fiatal nő szülés közben
A szülés gyakran emlegetett példa arra, hogy a nők jobban bírják a fájdalmat. Fotó: Getty Images

Ugyanakkor léteznek az ellenkezőjét sugalló eredmények is. Egy 2023-as kutatásban 22 serdülőt – 12 lányt és 10 fiút – vizsgáltak hőingerekkel. A résztvevőknek értékelniük kellett a fájdalom erősségét, és a fiúk mind a meleg, mind a hideg esetén nagyobb intenzitásról számoltak be, mint a lányok. Más tanulmányok pedig egyáltalán nem találtak különbséget a nemek között a hő által kiváltott fájdalomérzékelésben – írja a Live Science.

Nem lehet objektíven mérni a fájdalmat

A tudósok közötti eltérés egyik oka, hogy nem létezik igazán „objektív” mérőszám a fájdalomtűrésre – magyarázza Frank Porreca, az Arizonai Egyetem idegtudomány-professzora. Egy adott személy fájdalomküszöbe és -tűrése teszttől és körülményektől függően változhat. Ráadásul néhány vizsgálat szerint a nők megbízhatóbb alanyok, mert következetesebben értékelik saját fájdalmukat.

Porreca és kutatócsoportja a fájdalom kialakulásának mechanizmusait vizsgálja, és nemrégiben felfedezték, hogy a férfiak és nők nociceptorai eltérő anyagokra reagálnak. Vagyis már a fájdalomérzékelés első lépése is különbözhet a két nemnél.

"Korábban nem volt bizonyított, hogy maguknak a nociceptoroknak a tulajdonságai is függnek a nemtől" – tette hozzá Mogil.

Az ismert volt, hogy a fájdalomingernek egy bizonyos küszöböt kell elérnie ahhoz, hogy aktiválja ezeket az idegsejteket. Egy enyhe inger, például egy korty hideg víz, normál esetben nem vált ki fájdalmat – de ha például seb van a szájban, a nociceptorok már reagálnak. Ilyenkor a aktivációs küszöb csökken, vagyis az idegek „érzékenyebbé” válnak.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon ez az érzékenyebbé válás függ-e a nemtől. Ehhez a gerincvelő közelében található idegdúcból vettek mintát egerekből, főemlősökből és emberekből, majd különféle anyagoknak tették ki a sejteket.

Korábbi kutatások szerint a prolaktin hormon a női, míg az orexin nevű jelátvivő anyag a férfi fájdalomválaszban játszik szerepet, így ezeket vizsgálták részletesen. Az eredmények azt mutatták, hogy a sejtek mindhárom faj esetében eltérően reagáltak rájuk.

A prolaktin a női sejtekben csökkentette az aktivációs küszöböt, a férfiaknál viszont nem volt hatása. Ezzel szemben az orexin a férfi sejtek érzékenységét növelte, a nőiekre azonban nem hatott. Mindkét anyag jelen van mindkét nemben, csak eltérő koncentrációban.

Akár hím, akár nőstény állatokból, vagy emberi mintákból származnak, a nociceptorok abban különböznek, milyen folyamatok csökkentik az aktivációs küszöbüket” – mondta Porreca.

A kutató szerint ez a felismerés segíthet olyan fájdalomcsillapító kezelések kidolgozásában, amelyek jobban igazodnak a férfiak és nők sajátosságaihoz – különösen annak fényében, hogy a világ fájdalomban szenvedő betegeinek többsége nő. Például a krónikus fájdalommal járó fibromialgia jóval gyakoribb a nők körében.

Függetlenül attól, hogy melyik nem érzékenyebb a fájdalomra, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a háttérben zajló idegi folyamatok különböznek. Eltérő rendszerek működnek a férfiaknál és a nőknél – és talán ez az igazán érdekes” – mondta Mogil.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
Idegkárosodást és szívritmuszavart is okozhat, ha így szeded a vitaminokat
cink
Károsíthatja az idegeket, sokan mégis naponta szedik ezt a táplálékkiegészítőt
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28 °C
Minimum: +12 °C

Az északi megyékben több, délebbre kevesebb gomoly- és fátyolfelhő valószínű, majd éjjel nagyobb területen megnövekszik a fátyolfelhőzet. Csapadék nem várható. A légmozgás többnyire mérsékelt marad.Késő este 16, 22 fok valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 12 és 17 fok között várható, de a szélcsendes, hidegre hajlamos helyeken ennél több fokkal alacsonyabb, míg a nagyvárosokban, vízpartokon, magasabban fekvő helyeken pár fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Frontmentes időjárásban lesz ma részünk, így a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentősebb megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?