A cink nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely fontos szereplője a sejtek anyagcseréjének. Szükség van rá mintegy százféle enzim katalitikus aktivitásához, és szerepe van az immunfunkció, a fehérjeszintézis, a sebgyógyulás, a DNS-szintézis és a sejtosztódás folyamataiban. A cink támogatja a magzat normális növekedését és fejlődését a terhesség alatt, gyermekkorban és serdülőkorban, illetve szükséges a megfelelő ízleléshez és szagláshoz is. A napi egyenletes cinkbevitelt fent kell tartani, mert a szervezetnek nincs speciális cinktároló rendszere.
A cinktúladagolás hatása a szervezetre
A napi rendszerességgel, hosszú távon szedett cink több gondot is okozhat. A VerywellHealth.com segítségével a következőkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Rézhiány alakulhat ki
A nagy mennyiségű cink gátolhatja más fontos ásványi anyagok, például a réz felszívódását. A cink és a réz ugyanazt a "szállítási útvonalat" használja a vékonybélben, ezért a tartósan magas cinkszint azt eredményezheti, hogy kevesebb réz jut a véráramba.
A réz fontos szerepet játszik az energiatermelésben, valamint a vörösvérsejtek és az idegrendszer egészségének fenntartásában. Idővel ezért az alacsony rézszint komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
A rézhiány tünetei lehetnek:
- Vérszegénység (alacsony vörösvérsejtszám).
- Csontgyengeség.
- Idegrendszeri problémák, például zsibbadás vagy járási nehézségek.
- Gyakoribb fertőzések.
Csökkenhet a vérsejtek száma
A több hónapon át napi rendszerességgel szedett cink-kiegészítők csökkenthetik a vörös- és fehérvérsejtek számát. Ennek oka, hogy a magas cinkszint rézhiányt idézhet elő, a réz pedig nélkülözhetetlen az egészséges vérsejtek képződéséhez. Az alacsony vörösvérsejtszám vérszegénységhez vezethet, az alacsony fehérvérsejtszám pedig megnehezítheti a szervezet számára a fertőzések leküzdését.
Csökkenhet a HDL („jó”) koleszterin szintje
A cink befolyásolhatja a vérben található zsírok, köztük a koleszterin anyagcseréjét. A hosszú távú cinkpótlás és a koleszterinszint kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményei azonban vegyesek, és az eredmények függhetnek az egészségi állapottól és az adagolástól.
Egyes tanulmányok szerint a cink-kiegészítők csökkenthetik az összkoleszterin-, az LDL (a „rossz”) koleszterin- és a trigliceridszintet, különösen cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedőknél.
Más kutatások arra utalnak, hogy a hosszú távú cinkhasználat csökkentheti a HDL (a „jó”) koleszterin szintjét. A HDL segít eltávolítani az LDL-koleszterint a véráramból, így támogatja a szív egészségét. Tehát ha a HDL-szint túl alacsony, idővel nőhet a szívbetegség kockázata.
Gyengülhet az immunrendszer
A rövid távú cinkpótlás támogathatja az immunrendszert, és segíthet a szervezetnek a betegségek, például a megfázás leküzdésében. Hosszú időn keresztül, nagy dózisban szedve azonban a cink éppen ellenkező hatást válthat ki, és gyengítheti az immunitást.
A túlzott cinkbevitel megzavarhatja a neutrofilek termelődését és működését. A neutrofilek a fehérvérsejtek egyik típusát alkotják, és fontos szerepük van a bakteriális fertőzések elleni védekezésben. Ha a neutrofilek működése károsodik, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre. Hosszú távon a cinket tartósan szedők gyakrabban betegedhetnek meg, vagy azt tapasztalhatják, hogy a kisebb sebek lassabban gyógyulnak.
Idegkárosodás és neurológiai problémák jelentkezhetnek
A hosszú ideig nagy adagban szedett cink károsíthatja az idegrendszert. Ahogy már említettük, a túlzott cinkbevitel rézhiányhoz vezethet, a réz pedig alapvető fontosságú az agy, a gerincvelő és az idegek egészségének fenntartásához. Az alacsony rézszint károsíthatja az idegek védőburkát, és zavarhatja az idegi ingerületek továbbítását. Ez idővel súlyos neurológiai problémákhoz vezethet, például:
- Gerincvelő-károsodás (myelopathia).
- Fájdalmat vagy bizsergést okozó idegkárosodás (neuropathia).
- Látóideg-károsodásból eredő látászavarok (optikus neuropathia).
Ezek az állapotok befolyásolhatják a mozgást, az érzékelést és a látást. A hosszú távú, túlzott cinkbevitelhez kapcsolódó neurológiai károsodások gyakran nem visszafordíthatók, és a tünetek akár a cinkszedés abbahagyása után sem javulnak.
Emésztőrendszeri problémák jelentkezhetnek
A hat hétnél hosszabb ideig tartó cinkszedés gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat, többek között gyomorfájdalmat, hányingert, hányást és hasmenést. A tartósan magas cinkbevitel ráadásul növelheti a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát is.
Tippek a biztonságos cinkpótláshoz
A kockázat csökkentése érdekében az alábbiakra érdemes figyelni, ha cinkre van szükségünk:
- A teljes napi cinkbevitel (ételből és étrend-kiegészítőből együtt) maradjon 40 milligramm alatt.
- A gyomorpanaszok csökkentése érdekében a cinket étkezés közben vedd be.
- Lehetőség szerint a cinket inkább élelmiszerekből, ne étrend-kiegészítőkből fedezd.
- Olyan multivitamint válassz, amely cinket és rezet is tartalmaz, hogy támogassa a szervezet ásványianyag-egyensúlyát.
Cinktartalmú étrend-kiegészítő szedése előtt mindenképpen egyeztessünk orvossal!
