Saját jogán nem jár kártérítés a fogyatékosan született gyermeknek.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatában úgy foglalt állást, hogy a fogyatékosan született gyermek a saját jogán nem léphet fel kártérítési igénnyel az egészségügyi intézménnyel szemben - tájékoztatta az MTI-t az LB Polgári Kollégiumának szóvivője a bíróságokra kötelező döntésről csütörtökön.
Banicz Erika közleményében azt írta: ezeknek a kárigényeknek az az alapjuk, hogy a terhesség alatt a szülők - orvosi diagnosztikai tévedés vagy mulasztás miatt - nem kaptak tájékoztatást arról, hogy nagy valószínűséggel fogyatékos gyermekük fog születni, és így az anya nem élhetett a terhességmegszakítás törvényben biztosított jogával.
Az egységes bírói gyakorlat szerint az egészségügyi intézménnyel szemben a szülők kártérítési igénye megalapozott, mert a megfelelő tájékoztatás hiányában sérült a családtervezéshez fűződő joguk, ezért a fogyatékos gyermek születésével összefüggő vagyoni és nem vagyoni többletterheket kártérítésként érvényesíthetik. A fogyatékos gyermeknek a szülőkkel párhuzamosan érvényesített kárigényét tekintve azonban eltérő ítéletek születtek.
A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével azt mondta ki, hogy a fogyatékosan született gyermek a saját jogán nem léphet fel kártérítési igénnyel. A jogegységi tanács a nemzetközi szakirodalomra, illetve a külföldi joggyakorlatra támaszkodva azzal indokolta határozatát, hogy a polgári jogi kárfelelősség elemei hiányoznak.
"A fogyatékosság mint hátrány ugyanis nem vezethető vissza orvosi mulasztásra, hiszen a magzat fejlődésében örökletes vagy más természetes okból következett be a rendellenesség, és a magzattal szemben az orvos nem követett el kötelezettségszegést" - tartalmazza a bírósági közlemény.
A tanács indoklása szerint nem értelmezhető a kár fogalma sem, mert a polgári jogban a kár egy, a korábbiakhoz képest hátrányosan megváltozott állapotot jelent. Mint írják: "a természetnél fogva fogyatékos gyermeknek semmilyen esélye nem volt arra, hogy ép emberként élje életét, megnehezült életlehetőségeit ezért nem lehet az egészséges gyermekéihez hasonlítani, önmagában a fogyatékos élet pedig kárnak - a fenti értelemben - nem tekinthető".
A jogegységi határozat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államnak - a polgári jogi kárfelelősség hiányára is tekintettel - alkotmányos kötelezettsége olyan intézmény- és juttatási rendszer működtetése, amely megfelelő egészségügyi, oktatási és anyagi ellátást nyújt a fogyatékosságuk miatt rászorultaknak.
Legjobban: