Nem jön össze a baba? Megvan rá a megoldás!

Már egy vetélés is komolyan megvisel egy családot, nem beszélve arról, amikor egy pár egymás után két, három, vagy még annál is több babát veszít el, látszólag ok nélkül. Az ő kálváriájukkal is foglalkozott az a nemzetközi kongresszus, amely tegnap zárult.

Komoly eredményeket értek el magyar kutatók az immunológiai hátterű sorozatos vetélés orvoslásában, megelőzésében. Többek között erről is beszámoltak az Európai és Magyar Reproduktív Immunológiai Társaság hét elején zárult kongresszusán.

A rendezvény egyik napján baba-mama találkozót is tartottak azon családoknak, amelyek sokévnyi küszködés után a magyar kutatók módszerének köszönhetően vállalhattak gyereket; segítségükkel mintegy kétszáz régen várt baba születhetett meg.

A kutatók által kidolgozott módszerről, bár az már használatra kész, egyelőre még a szülész-nőgyógyászok jó része sem tud, hivatalos kereteket pedig még nem kapott a rendszer. A szakma célja emiatt az lenne, hogy a lombikközpontokhoz hasonlóan külön, erre specializált centrumok foglalkozhassanak a sorozatosan elvetélő nőkkel.

A habituális vetélőkkel foglalkozó centrumoknak egyelőre még csak a csírája van meg: Petrányi Győző, immunológus és Pajor Attila, szülész-nőgyógyász professzor már létrehozta azt a bizottságot, ami ingyenesen működik, a hozzá forduló kezelőorvosok betegeinek dokumentációját áttekinti, és személyre szabottan részletes véleményt ad a betegeknek. Ez a műhely egyelőre nem rendelkezik külön infrastruktúrával és finanszírozással sem, ennek ellenére minden neves szakember és orvosegyetem képviselteti magát benne.

Azt a módszert, amellyel az immunológiai okokkal magyarázható sorozatos vetélések megelőzhetők, egy vesetranszplantációs kutatás nyomán fedezték fel. Ezek a vizsgálatok még a kétezres évek elején indultak: azt már ekkor ki tudták előre mutatni, hogy a szervezet az új vesét befogadja-e vagy sem. Ha veszélyesnek látták az új szerv beültetését, akkor a vesét adományozó személytől transzfúziót adtak a betegnek, hogy szervezete ne lökje ki az új szervet. Ennek nyomán fejlesztették ki a kutatók azt a módszert, amely megakadályozza azokat a sorozatos vetéléseket, amelyek hátterében az húzódik meg, hogy az anya szervezete idegen szövetként löki ki a magzatot.

Nem jön össze a baba? Megvan rá a megoldás! (Fotó: Europress)

"Ezt két módszerrel lehet megelőzni. Az egyiknek az a lényege, hogy az apa véréből származó fehérvérsejtekből transzfúziót adunk a kismamának, így szoktatva hozzá immunrendszerét az apa sejtjeihez" - magyarázza Petrányi professzor. Az akadémikus ismerteti azt az újabban alkalmazott módszert is, amelynél a kismama intravénás immunglobulin (IVIG) kezelést kap, és amelynek kidolgozásában dr. Fülöp Vilmos szülés-nőgyásznak alapvető szerepe volt.

Ez az anyag azért hatásos, mert immunmoduláló tulajdonsága van, így csillapítja azokat az immunsejteket, amelyek megtámadnák a magzatot. Ezt a kezelést akkor kezdik, amikor szikzacskó és az embrió már látszik, ami körülbelül a terhesség ötödik-hatodik hete. A hatodik-hetedik héten már a szív is lüktetni kezd. A kismama az első kezelést jellemzően a hatodik héten kapja, és mivel a kutatások igazolták, hogy az így szerzett védettség három hétig megmarad, így a kismama három hét után kapja a következő adagot, majd három hét után a harmadikat. Így jut el az anyuka a tizenhatodik héthez, ami után már nem kell újabb kezelést kapnia, mert onnantól kezdve a szervezet immunválasza már nem lehet káros.

Ezekkel a módszerekkel a kutatási időszak alatt már sok, korábban évekig sorozatos vetéléssel küzdő család vállalhatott gyereket, elterjedését viszont az nehezíti, hogy létezéséről sok nőgyógyász még nem is tud. Egyelőre gond az is, hogy a módszer még csak önköltségesen alkalmazható. Emiatt a szakma jelenleg azon dolgozik, hogy alkalmazását a lombikprogramokhoz hasonlóan finanszírozza a társadalombiztosítás . Egyelőre ugyanis a speciális vizsgálatokat és a programhoz kötődő tevékenységeket nem fedezi a biztosítás, csak az az IVIG költségét, de azt is csak bizottsági javaslatra, külön engedéllyel.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +30, +40 °C
Minimum: +16, +24 °C

Megnövekszik a felhőzet, de napos időszakok is lesznek. Egy hidegfront mentén délutántól nyugat felől egyre többfelé számíthatunk záporra, zivatarra. Keleten még marad a hőség. Megerősödik, helyenként viharossá fokozódk a délnyugati szél, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30, 40 fok között alakul. Pénteken eleinte a hőség jelenti az igénybevételt, majd egy érkező hidegfront miatt fokozódik a terhelés. Erős fejfájás, migrén jelentkezhet, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők és a szívbetegek állapota. A kinti programok során az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: