A császármetszés kapcsán régóta hangoztatott és tudományosan kutatott kritika, hogy meggátolhatja, hogy az újszülött szervezetét kolonizálni tudják azok a hasznos mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok –, amelyek hüvelyi szülés során máskülönben átadódnának anyáról gyermekére, segítve az immunrendszer fejlődését. Mindazonáltal egy, a Cell Host & Microbe című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ennél valamelyest komplexebb, egyben pozitívabb is az összkép. Mint arra a tanulmány eredményeiről a ScienceDaily által bemutatott közlemény rámutat, a legtöbb mikrobiomkutatás a bélrendszerre fókuszál. Valójában azonban testünk más részein is élnek jótékony mikroorganizmusok, legyen szó akár a légzőszervrendszerről vagy a bőrről. A kutatók Wouter de Steenhuijsen Piters orvos, az Utrechti Egyetem orvosi központja adattudósa vezetésével ennek szellemében vizsgálták, hogyan alakul ki születés után a gyermekek mikrobiomja, számításba véve többféle lehetséges befolyásoló tényezőt is.
„Szerettük volna jobban megérteni, hogy miként fejlődik ki a csecsemők mikrobiomja különböző testrészeiken, valamint hogy milyen befolyással lehetnek erre olyan tényezők, mint a szülés módja, az antibiotikumhasználat és az anyatejes táplálás elmaradása” – fogalmazott de Steenhuijsen Piters. A kutatócsoport összesen 120 holland várandós nőt toborzott a vizsgálatokhoz. Mindannyiuktól mintákat vettek, hogy meghatározhassák mikrobiom-összetételüket a bőrükön, az anyatejükben, az orrukban, a torkukban, a székletükben és a hüvelyükben. Hasonlóképpen mintát vettek a babák bőréről, orrából, nyálából és bélrendszeréből két órával, egy nappal, egy héttel, két héttel, majd végül egy hónappal a születésük után. Az így kapott adatokat aztán olyan tényezők kontextusában elemezték, amelyek kihatással lehettek az anyai mikrobiom átadására.
Mint kiderült, függetlenül a szülés módjától, azaz hogy császárral vagy hüvelyi úton jöttek-e világra a kicsik, mikrobiomjuk átlagosan 58,5 százalékban édesanyjuktól származott. Akadtak azonban különbségek is a két csoport között. A császáros babák kevesebb mikroorganizmust örököltek az anya hüvelyi és bélflórájából, de – látszólag ezt kompenzálandó – többet nyertek az anyatejből. „A mikrobiomtranszfer és -fejlődés annyira fontos, hogy az evolúció biztosította, hogy a mikroorganizmusok több úton is eljuthassanak anyáról gyermekére. Az anyatejes táplálás ezáltal még fontosabb a császármetszéssel született gyerekek számára, akik nem részesülnek anyjuk hüvelyi és bélflórájából” – hangsúlyozta Debby Bogaert, a tanulmány társszerzője, az Edinburghi Egyetem kutatóorvosa. „Ez egy okos szisztéma, és evolúciós szempontból teljesen logikus, hogy ezek a transzferútvonalak egymást is helyettesíthetik, biztosítva, hogy a gyermek megfelelő 'kezdőcsomaggal' kezdhesse meg önálló életét” – tette hozzá.
