Őssejt-előállításra, kutatásra és tárolásra kapott engedélyt a Kaposváron átadott őssejt laboratórium és kutatóműhely.
Dr. Seffer István , a nemzetközi őssejtkutatás támogatására létesített kutatóközpont megálmodója, a Seffer-Renner Magánklinika vezetője azonban azt reméli: a jövő év elejére talán elhárulhat az utolsó, kutatásetikai akadály is annak érdekében, hogy embrionális őssejtekkel kezelhessenek egyes betegségeket. Ehhez ugyanis minden feltétel adott a nemzetközi összefogással létrehozott, világszínvonalú szellemi tőkével és technikai eszközökkel rendelkező kutatóközpontban, mely európai műhelyként központi szerepet tölthetne be a harmadik évezred egyik leghatékonyabb sejtregenerációs gyógymódjának előkészítésében.
- A kényes etikai kérdések miatt a világon mindenütt a viták kereszttüzébe vonták az őssejtkutatást, melyet még az új, gyógyszerek nélküli biotechnika jelentőségét elismerő idei Nobel-díj sem tudott semlegesíteni - hangsúlyozta a központ tegnapi megnyitóján dr. Lamperth Mónika , Kaposvár országgyűlési képviselője, szociális és munkaügyi miniszter, miután átadta a több, mint 500 millió forint alapberuházással, az IRM Magyarország Zrt. által alapított komplexumot.
Példaértékűnek nevezte a létesítmény tervezőinek, tudományos kutatóinak elhivatottságát, összefogását. Mint mondta: közös felelősségük, hogy az orvostudomány legmodernebb eljárásainak és módszereinek hazai alkalmazásával, hozzáférhetőségével számos embernek adják vissza a gyógyulásba, az egészség helyreállításába vetett reményét.
Ebben a törekvésben Kaposvár, a dr. Repa Imre professzor vezette Kaposi Mór Oktató Kórház, valamint a Kaposvári Egyetem magas színvonalú, nemzetközi figyelmet kiváltó kutató, oktató és gyógyító munkája révén már korábban is elismerésre méltóan vette ki részét.
Lamperth Mónika bejelentette: az Európai Parlament hosszú viták után nemrég pozitív döntést hozott, miszerint bizonyos korlátozásokkal és szabályokkal kiegészítve, támogatja az őssejt-kutatást. Mindezek ismeretében arra kérte a kutatóközpont és laboratórium működtetőit, hogy eredményesen, ugyanakkor törvényesen, az etikai normák pontos és szigorú betartásával folytassák megkezdett munkájukat.
Dr. Seffer István mérföldkőnek nevezte az új tudományág alapjainak lerakását reprezentáló eseményt, mely szerinte - akárcsak saját tudományágán belül a számítástechnika és az atomkutatás - forradalmasíthatja az egészségügyet. Ezt ismerhette fel a politika is, amikor pártsemlegesen támogatta a kezdeményezést.
Megköszönte Ihász Péternek és munkatársainak azt az emberfeletti munkát, mellyel biztosították a kutatóközpont működésének technikai hátterét.
- Nem akarjuk a tudományt és a betegeket becsapni, magunkat is félrevezetni. Pontosan meg tudjuk mutatni a világnak - ha hagyják - hogy ez a terápia mire jó - reagált a kételyeiket megfogalmazók felvetéseire Seffer István. Elmondta: remény van rá, hogy a nemzetközileg elismert szaktekintélyeket felsorakoztató kutatócsoportjuk körében tudhatják többek között James D. Watsont , a DNS Nobel-díjas feltalálóját is.
Az elmúlt másfél évtized küzdelmeire utalva igazi "sefferpistás" lépésnek nevezte a klinika vezetőjének újabb kezdeményezését dr. Repa Imre professzor. Mint mondta: Seffer István már a tudomány térhódításának kezdetén, anyagi javakat sem kímélve belépett egy olyan rendszerbe, ami a gáncsoskodások, akadályok ellenére, az etikai és finanszírozási bizonytalanságok, szakmai ellenvetések közepette is fantasztikus eredményeket fog hozni.
- Ez nem egy szolidaritási alapon nyugvó ellátási rendszer, ez a jövő - hangsúlyozta Repa Imre hozzátéve: lehet, hogy valamikor a biztosítási rendszerben is helye lesz, de ma még egy súlyos befektetés, súlyos megtérülési következményeiről van szó, melynek kockázatát Seffer István vállalta.
- Ha elképzeléseiknek csak egytizede is megvalósul, az már világraszóló siker lesz - mondta a kutatótársként közreműködő Repa professzor.
A nemzetközi tudósgárda vezette laboratórium főkonzulense, Yuliy Baltaytis professzor, a New York-i tudományos akadémia tagja, a regenerációs orvostudományi intézményi program létrehozója, aki a világ számos táján több, mint ezer úttörő jellegű, sikeres kezelést végzett már különböző betegeknél, elmondta: a kaposvári laboratóriumban csúcsminőségű termékek előállítására képesek, ami Európában egyedülálló. Többek között ezért szerepel távolabbi céljaik között, hogy az öreg kontinensen is meghonosítsák a gyógymódot, melynek feltételei a kutatás színvonalát és a földrajzi elhelyezkedést tekintve egyaránt hazánkban, Kaposváron lennének a legjobbak. Ugyancsak távolabbi céljaik közt szerepel a legtöbb halált okozó betegség - ilyen többek között a szívelégtelenség, a cukorbetegség, az arthritis, az Alzheimer-kór, a leukémia - őssejt terápiás kezelése.
A Weborvos kérdésére válaszolva elmondta: bár valamennyi szakhatósági, állami engedéllyel rendelkeznek, egyelőre mindössze 30 embrionális őssejt előállítására és tudományos feldolgozására kaptak zöld utat. Pedig a csúcstechnológiát képviselő laboratóriumuk garancia arra, hogy abszolút biztonságosan, antigén hatástól mentes, mindenki számára beadható, embrionális őssejtet állítsanak elő. Ezeknek a 14. hét előtti magzati őssejteknek ugyanis még nincs immunválaszért felelős antigénjük, nincsenek beprogramozva egy szervezethez, ezért beadásukat követően nem alakul ki immunválasz. Szemben a köldökzsinór-vérből nyert őssejtekkel, amelyek teljes biztonsággal csak a donornak adhatók.
Megtudtuk: az embrionális őssejtek minősége az általuk alkalmazott technológiával örökké, illetve a felolvasztásig megőrizhető. Egy ampulla szuszpenzió 20-40 millió őssejtet tartalmaz. A Kanadától Angliáig számos fejlett országból beszerzett berendezéseik között létezik olyan készülék, amely egyetlen gént is képes kimutatni egy liter oldatból. Az előállított mintákat az Országos Epidemiológiai Központban és egy amerikai vizsgálóközpontban is újra ellenőrzik. Eddig 22 őssejtet küldtek el az OEK-ba és valamennyi megfelelt a minőségi elvárásoknak. Egyéb eljárásoknál a sérült sejtek aránya 40-50 százalék szokott lenni.
Dolgoznak egy, a sejtek raktározására és fagyasztására alkalmas új módszer kifejlesztésén is, melynek segítségével megakadályozható a sejtek fagyasztás alatti sérülése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban használhassák fel őket. Ugyancsak akár azonnal megkezdődhetnének a mellékhatások kiszűrésére irányuló klinikai kísérletek.
A pártatlanság és korrektség érdekében létrehoztak egy, a kezelések indokoltságáról döntő független orvosszakértői bizottságot is.
A kaposvári kutatásban résztvevők azt remélik, hogy a még hiányzó dokumentumok benyújtását követően az őssejt terápiás tevékenység elől is elhárulhat valamennyi jogi és etikai akadály.
Ugyancsak pozitív elbírálást remélnek a jövőbeni beavatkozások tb-támogatását illetően, hiszen egy kezelés 5 millió forintba kerülne, melyet fél év múlva ingyenes utókezelés követne.
