Hiába a dicső múlt, a mesterséges kromoszóma világelső létrehozása, a Szegedi Biológiai Központ ígéretes kutatása, a gyógyíthatatlan betegségek génterápiája nem kapott pénzt.
A világon elsőként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Genetikai Intézetének kutatói állítottak elő tisztítható, működőképes emlőskromoszómát. A húszéves fejlesztés eredményét tavaly fehérjegyógyszerek gyártására a világ egyik legnagyobb gyógyszercége, a GlaxoSmithKline vásárolta meg. De ebből nem látott pénzt az SZBK, mert a technológia kizárólagos hasznosítási joga egy 1997-ben létrehozott kanadai cégnél volt. A tőzsdén szereplő cégben részvényes Hadlaczky Gyula professzor, a kromoszóma létrehozója, de ez nem jelenti azt, hogy a pénzek nála csapódtak le. Az igaz, hogy a kanadai biotechnológiai cég 12 milliárd forintnak megfelelő összeget költött a mesterséges kromoszómával kapcsolatos kutatásokra, de nem itthon, hanem Kanadában. Kutatási pénz Szegedre 2004 óta nem jutott - nyilatkozta lapunknak Hadlaczky. Annyit sikerült elérni, hogy a mesterséges kromoszómatechnológia magyarországi génterápiás felhasználási jogát egy hónappal ezelőtt megkapta az SZBK.
A mesterséges kromoszómatechnológia alapján három éve kezdtek el gyógyíthatatlan betegségek génterápiájával foglalkozni. Olyanokkal, amelyeknél ismert az öröklött, szerzett rendellenességek kialakulási folyamata. A szegediek úgy próbálják javítani a sejtek, szövetek működését, hogy a fehérje hiányzó, vagy hibás génjét "gyógyító" génnel pótolják. Őssejt és mesterséges kromoszóma kombinációjával elérték, hogy a beteg egerek szervezete egészséges sejtekkel rendelkezzen.
A Széchenyi- és Gábor Dénes-díjjal is elismert Hadlaczky Gyula állítja: a mesterséges kromoszómával az őssejtes beavatkozás eddig leukémiát okozó mellékhatása is kiküszöbölhető lenne az immunhiányos betegségek kezelésében - az így kezelt gyermekek ötödében alakul ki ez a betegség. A kísérletek folytatása azonban, úgy tűnik, elakadt, mert bár hiába értékelték a bírálók kitűnőre a szegedi anyagot, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokhoz (OTKA) benyújtott 130 milliós támogatási kérelmet elutasították. Hadlaczky szerint az elutasítás indoka nem állja meg a helyét, ezért érdemi választ vár az OTKA-elnökétől. A kutató szerint, ha sikerülne befejezni a programot, öt-hat év múlva génterápiai kezelések kezdődhetnének a hazai klinikákon. A hazai pénz azért lenne fontos, mert a kanadaiak az állatkísérletekre eddig adott 14 milliónál többet nem akarnak adni. A gazdasági minisztériumtól korábban elnyert 94,5 millió forint pedig nem elég a munka befejezésére.
A szegedi pályázat elutasítása mögött sok ok állhat. Budapesten máig tartja magát az a feltételezés, hogy a szegedi kutató hatalmas pénzek felett rendelkezik, miközben ez Hadlaczky Gyula szerint nem igaz. A hazai viszonyok között a legjobbak közé tartozó kutató társai között sem túl népszerű. Ezt igazolja, hogy eddig kétszer jelölték akadémikusnak, de a tagok nem szavazták be.
Makara Gábor, az OTKA elnöke lapunknak elmondta: a bírálati eljárás részleteit nem hozhatja nyilvánosságra. Az OTKA-forrása csak a legkiválóbb pályázatokra elegendő, ami a beérkezett anyagok alig több mint 20 százalékát fedezi.
