Felszólította az "ENSZ Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága" (CEDAW) Magyarországot, hogy fizessen kártérítést annak a kényszersterilizált roma asszonynak, aki miatt tavaly elmarasztalták hazánkat. A bizottság aggályosnak látja a magyarországi roma nők helyzetét, és intézkedéséket szorgalmaz - közölte a Roma Sajtóközpont.
Az ENSZ CEDAW bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta Magyarország időszaki kormányzati jelentését. Két civil szervezet, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) árnyékjelentést készített, melyeket a bizottság a kormányzati jelentéssel együtt vizsgált meg. Ahogy a Roma Sajtóközpont korábban már beszámolt: a CEDAW bizottság tavaly augusztusban elmarasztalta Magyarországot a nemzetközi jog megsértése miatt. Egy roma asszony kényszersterilizálása miatt indult eljárás hazánk ellen, aki 2001-ben koraszülés miatti műtéten esett át fehérgyarmati kórházban és meddővé tették anélkül, hogy teljes körűen tájékoztatták volna a beavatkozásról. A nő csak az operáció után tudta meg, hogy soha többé nem lehet terhes. A CEDAW úgy ítélte meg, hogy kártérítés jár az asszonynak, ezt azonban az állam mindeddig nem fizette ki. A bizottság ezért most felszólította a kormányt, hogy hajtsa végre a határozatot, és fizessen megfelelő mértékű kártérítést. A bizottság ezen kívül észrevételeiben kiemelte a magyarországi roma nők kiszolgáltatott helyzetét az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatottság, a közélet, politikai és gazdasági életben való részvétel területén, és aggodalmát fejezte amiatt, hogy elerjedt az iskolákban a roma lányokkal szemben az erőszak, és, hogy a roma nők alacsony iskolázottságuk miatt nagy arányban morzsolódnak le az iskolából. A bizottság szerint a roma nők nemi, és etnikai hovatartozásukból, valamint kulturális hátterükből és szociális-társadalmi helyzetükből adódóan is megkülönböztetést szenvednek el, ezért sürgetik Magyarországot, hogy számolja fel a roma nőket sújtó többszörös hátrányos megkülönböztetést, és javasolták: konkrét intézkedéseket tegyen a kormány, hogy lerombolja a roma nőkkel szembeni sztereotípiákat. Ajánlja a grémium azt is, hogy a kormány biztosítsa azoknak az intézményeknek a koordinációját, melyek a romák, a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésén munkálkodnak. Arra is kérik a kormányt, hogy pontos határidők megadásával célzott intézkedéséket léptessen életbe, ellenőrizze a megvalósulásukat és biztosítsa, hogy érvényesüljenek a nemek közötti egyenlőség szempontjai a Roma Integráció Évtizede Program minden területén. Javasolja a bizottság a kormánynak azt is: tegyen elérhetővé a roma nők oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási, szociális, gazdasági és politikai helyzetéről szóló adatokat, foglalkozzon a roma nők munkanélküliségének a problémájával, és intézkedjen annak érdekében, hogy a közélet minden szintjén növekedjen a roma nők részvételének az aránya.
Háttér: Az árnyékjelentés
Az ERRC árnyékjelentése egy tavasszal végzett kutatáson alapul, amely során száznál is több budapesti, pécsi és miskolci roma nővel készítettek interjút. Az ERRC a jelentésben megállapítja, hogy kiemelten hátrányos a roma nők helyzete a roma közösségen belül, és erősen korlátozott a hozzáférésük az oktatás, az egészségügy, a megfelelő lakhatás és a munkaerőpiac lehetőségeihez. Kiemelik a beszámolóban, hogy válaszadók 42%-a számolt be arról, hogy érte, vagy most is rendszeresen éri otthon erőszak, ám az esetek csak mintegy 20%-ában fordult az áldozat a rendőrséghez, akik mindössze egy esetben tudtak hathatósan intézkedni. Az erőszakot elszenvedettek beszámoltak arról is, hogy nagyfokú a bizalmatlanság a roma közösség és a rendőrség között, és egyes esetekben a rendőrök megtagadták a segítséget a bajban lévőtől. Az aluliskolázott cigányságon belül riasztóan rosszak a nők továbbtanulási esélyei, melyet az extrém szegénység és a korai gyermekvállalás is nehezít - állapítja meg a jelentés, mely szerint azok, akik mégis tanulnak, gyakran válnak nevetség tárgyává, szembesülnek fizikai és verbális megaláztatásokkal, illetve szegregált, vagy csökkentett tanterv szerint kénytelenek tanulni. A roma nők munkaerő piaci helyzetéről azt írják: a megkérdezettek több mint hatvan százaléka munkanélküli volt, és 20%-uk számolt be arról, hogy érte már állásinterjúkor faji- vagy nemi alapú diszkrimináció. Magyarországon a romák várható átlagéletkora 10 évvel rövidebb, mint a nem romáké — áll a jelentésben, mely szerint sok nő számolt be arról, hogy az újonnan bevezetett vizitdíj miatt nem tudják igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, a szülészeti- és nőgyógyászati osztályokon pedig faji diszkriminációval szembesülnek, és sok esetben rosszabb minőségű ellátást kapnak, mint a nem romák.
x
