A svéd Karolinska Intézet munkatársai felfedezték, hogy a nemek közötti különbségek közé még az agy szerotonin rendszerét is be kell sorolni. Ezzel valószínűleg megvan arra is a magyarázat, miért gyakoribb a nőknél a depresszió és a krónikus szorongás.
A szerotonin az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyagok egyike. Az ilyen ingerületátvivő anyagot használó idegsejtek kóros eltérései nagymértékben hozzájárulnak a depresszió és a szorongás kialakulásához és fontos szerepet töltenek be a betegségek kezelése terén is.
A kutatók PET vizsgálat segítségével megállapították, hogy a férfiak és nők között különbség van az agy bizonyos területein található, szerotonint kötő receptorok számában és eloszlásában. Azt tapasztalták, hogy a nőkben sokkal nagyobb mennyiségben található meg a szerotonint kötő leggyakoribb receptor, azonban kevesebb olyan fehérjéjük van, amely a szerotonint az azt kibocsátó idegsejtbe visszaszállítaná. Ez a fehérje egyébként megegyezik azzal, melyet a leggyakoribb depresszió ellen ható gyógyszerek (SSRI blokkolók) gátolnak.
"Nem tudjuk egészen pontosan, hogy mit is jelent ez, azonban az eredmények kétség kívül segítenek megérteni a betegség előfordulási gyakoriságában észlelt különbséget, valamint azt, hogy adott esetben a férfiak és nők miért reagálnak különböző mértékben az alkalmazott depresszió elleni kezelésre" - magyarázta Nordström.
A kutatók emellett azt is kimutatták, hogy az egészséges nők és a súlyos premenstruációs szindrómában szenvedők szerotonin rendszere is különböző, mely azt sugallja, hogy a tünetmentes nőkhöz képest a betegségre hajlamos nők kevésbé jól tudnak alkalmazkodni a havi ciklus során váltakozó hormonszintekhez.
"Felfedezéseink alapján elmondhatjuk, hogy a depresszió elleni gyógyszerek kidolgozásánál, különösen a szerotonin rendszerre hatók esetében elengedhetetlen, hogy külön vizsgáljuk a gyógyszer hatékonyságát férfiaknál és nőknél, valamint a menopauza előtt és után" - tette hozzá a kutató.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: