A számos más mozgásszervi betegség mellett a derékfájás napjainkban már a táppénz második leggyakoribb oka.
A betegség gyakorisága pedig csak fokozódik, a szakmai prognózisok szerint 2010-re érheti el mélypontját. A nemzetközi felmérések ugyanis jelzik, hogy Európában évtizedek óta először haladta meg a 60 év feletti lakosságszám a húszadik életévét betöltött populáció összességét.
A társadalmi öregedés azonban nem csak a mozgásszervi bajok számának növekedését jelenti, hanem mágnesként rendeli maga mellé a betegségek kezelésére fordított költségek drámai emelkedését is.
- Ezért fontos, hogy e fenyegető veszélyre a gyógyítók és a potenciális betegek figyelmét is időben felhívjuk - tájékoztatott dr. Várhegyi László , a november 7-én Pécsett rendezendő, prevenciós célú, regionális szakmai tanácskozás koordinátora.
A mozgásszervi megbetegedések leggyakoribb kórképei közé tartozik a derékfájás és a csontritkulás. A következményeket súlyosbítja, hogy a gyulladásos és degeneratív ízületi, illetve gerincbetegségek miatt a páciensek mintegy 60 százaléka mások segítségére szorul.
Úgyszintén lehangoló kutatási eredmény, hogy e betegségek miatt mozgásukban korlátozottá vált emberek 30 százaléka mögül kihátrál a család, munkaképességük elvesztése okán pedig kétharmaduk anyagi válságba jut.
Szintén felmérések bizonyítják, hogy Magyarországon a mozgásszervi betegségek a rokkantosítás okai között a második helyet foglalják el.
A nem túl biztató képet tovább rontja, hogy a már vizsgálatokon részt vett hazai lakosság csontsűrűség-értéke Európában a legalacsonyabb. Ezzel magyarázható, hogy az úgynevezett következményes csigolyatörések éppen nálunk fordulnak elő a legnagyobb számban.
A szakember szerint a felmérések során kiderült: a csontritkulás okozta combnyaktörések következményeként évente 2500-3000 beteget veszítünk el. A gyógykezelések összege pedig már most mintegy 15 milliárd forinttal terheli az egészségügyi költségvetést.
A bajok persze a mozgásszervi betegségek esetében is már gyermekkorban kezdődnek; az olcsó, statikailag nem megfelelő lábbelikkel, a túl nehéz iskolatáskákkal, illetve a rendszeres mozgás hiányával.
A baranyai fogyasztóvédők az elmúlt évben például már célzatosan ellenőrizték a gyermekcipőket árusító üzleteket a megye területén. Az átfogó akció eredménye azonban még a szakembereket is meglepte: minden vizsgált üzletben szép számmal akadt olyan lábbeli, amely további árusítása ellen kifogást emeltek az ellenőrök, sőt volt olyan üzlet, melyet be is zárattak.
Sok esetben tapasztalták az ellenőrök, hogy a cipők többségéről hiányzott a minőségi megjelölés, ezért a szülő nem is láthatta, hogy bőr vagy műbőr terméket vásárol-e gyermekének. Emellett nézték azt is, hogy milyen a gyermeklábbelik talpának hajlékonysága, mekkora a sarokmagasság, és a cipő minősége megfelel-e az egészségügyi szabvány előírásainak.
Az ortopédusok, akik rendelésükön naponta szembesülnek a romló tendenciával, folyamatosan figyelmeztetik a szülőket: egy rosszul választott lábbeli életre szóló egészségügyi károsodást is okozhat. A szakrendeléseken elhangzott panaszok több mint nyolcvan százalékának a nem megfelelő lábbeli az oka.
Szakmai vélemények szerint a nem megfelelő gyermekcipő előbb a boka és a térdek befelé dőléséhez vezet, aminek később bokasüllyedés (lúdtalp), majd komoly fájdalommal járó korai térdízületi kopás lehet az eredménye.
A kezdeti tünetek úgy ismerhetők fel a legkönnyebben, ha a korábban rendkívül mozgékony kisgyerek többször leül, nem akar sétálni vagy kerüli a futást. Előrehaladott stádiumban viszont a fájdalom már akár éjszakánként is jelentkezhet, melyet a gyerek rendszerint sírva jelez. Ilyenkor a szülő kötelessége, hogy azonnal szakorvoshoz forduljon, mert az elhanyagolt baj a még fejlődésben lévő csontok deformálódásához vezethet.
A néhány nap múlva kezdődő, "Egyenes derékkal!" mottójú rendezvény legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a váz- és izomrendszeri megbetegedések hatékony megelőzésére.
