Több amerikai egyetem (Virginia, Miami) összefogásával epidemiológus és pszichológus szakemberek kutatása egyértelmű összefüggést mutatott ki az anya iskolai végzettsége és a gyermek intellektuális fejlődése között. Megállapították, hogy az anya alacsony iskolai végzettsége társadalmilag a legnagyobb kockázat arra nézve, hogy a gyermek intellektuálisan visszamaradott lesz.
Az alacsony születési súly vagy a koraszülöttség nem gyakorol olyan negatív hatást az intellektuális képességekre társadalmi szinten, mint az anya iskolázatlansága - jelentették ki a kutatók egy nagyszabású floridai vizsgálat után, amelynek során 12- 14 éves gyermekek intellektuális fejlettségét, iskolai előmenetelét vizsgálták, feldolgozva születésüktől kezdve az összes rájuk vonatkozó adatot.
Az iskolázatlanságot úgy értelmezték, hogy az anya nem végezte el a középiskolát, kevesebb, mint 12 évet töltött tanulással. Az intellektuálisan visszamaradott gyermekek 50,9 %-ban ilyen, kevéssé iskolázott anya szülöttei voltak.
Megállapították azt is, hogy társadalmi-gazdasági helyzet erős hatással volt az intellektuális képességekre. A magasabb jövedelemmel és végzettséggel rendelkező szülők képesek tompítani az olyan biológiai tényezők hatását, mint például az alacsony születési súly.
Hatalmas lehetőségek vesznek el azáltal, hogy csak az orvosi megelőzésre gondolunk - mondja az egyik kutató, utalva az anyák iskolai végzettségének jelentőségére. Ha egy csecsemőnek főiskolát vagy legalább középiskolát végzett anyja van, ez a helyzet 75 %-kal képes csökkenteni az enyhe fokú intellektuális képességdeficitet.
A nagyon alacsony súlyú (1000 g alatti) újszülöttek nagyobb valószínűséggel (több, mint 9-szer nagyobb valószínűséggel) rendelkeznek enyhe intellektuális fogyatékossággal, mint a normál súlyú (2500 g és afeletti) újszülöttek, mégis az össznépességben az ilyen eseteknek alig több, mint 2 %-át teszik ki.
A középiskolánál alacsonyabb végzettségű anyáknak 8,9-szer gyakrabban van enyhe intellektuális fogyatékossággal rendelkező gyermekük, mint azoknak az anyáknak, akik több, mint 12 évet jártak iskolába. Másfelől nézve: az esetek több, mint 50 %-ában alacsony iskolai végzettségű az anya, aki enyhe szellemi deficittel rendelkező gyermeket nevel...
Kétségtelen, hogy a genetikai és a biológiai tényezőknek erős szerepük van, de az anya minden esetben enyhíteni tudja a kockázatot, amit hordoznak. Nagy jelentősége van az anya végzettségének az olyan szociális tényezők kezelésében, mint az anyai stressz, a születések közötti kellő időbeni távolság, a fogamzás előtti életmód, a megfelelő családi környezet, a csecsemő és a kisgyermek esetleges kockázatára való odafigyelés és időbeni szakemberhez fordulás.
Az iskolázott anya tudja, és jobban odafigyel arra, hogy milyen kockázatokat kell elkerülnie életmódjában a gyermek születése előtt is.
A kevesebb tudással rendelkező, alacsony iskolázottságú anya, már egyszerűen azzal is, ha - tudás híján - nem megfelelően választja meg a gyermek táplálékát (nem juttat a táplálékkal elegendő értékes tápanyagot a gyermeknek), negatívan befolyásolhatja a gyermek mentális fejlődését. Vagy nem tud eléggé ösztönző, ingergazdag otthoni környezetet nyújtani a gyermek intellektuális fejlődéséhez. Kevesebb a tudása ahhoz, hogy felmérje, mikor kell szakmai segítség igénybe vételére gondolni, vagy ahhoz, hogy elejét tudja venni a gyermeke baleseteinek.
A tanulmány az American Journal of Mental Retardation című orvosi szakfolyóirat márciusi számában jelent meg. (Science Daily)
fuggetlen.hu
(2008.03.11. 10:20)
