Első olvasatra talán hihetetlen, de hamarosan bebizonyítjuk: a női nemi szervek a világ egyik csodáját jelentik. Csoda a maga biológiai értelmében, csoda az utódnemzés szempontjából, de csoda az anatómia fényében is. A régió "politikai feszültségeit" most a hadviselő baktériumok tükrében bizonyítjuk be.
Ha lehetőségünk nyílna egy baktériumokat láthatóvá tevő varázsszemüveggel az emberi testet megtekinteni, minden bizonnyal elszörnyednénk a látványtól. Testünk felszíne, de szinte minden területe hemzseg a baktériumoktól.
A legnagyobb koncentrációban a bélben fordulnak elő, de a hüvely második helyezése nehezen vitatható. Meg kell tehát barátkoznunk a gondolattal, hogy a baktériumok köztünk, sőt bennünk élnek, és egyes képviselőik hasznosak lehetnek a szervezetünknek. A bélben élő baktériumok feladata az emésztés egyes folyamatainak katalizálása. De mi a helyzet a hüvelyben élő baktériumtömeggel?
Nem mind kórokozó
A nők anatómiai felépítésük folytán bizony állandó baktériuminváziónak vannak kitéve.
A baktériumok között azonban éles különbséget kell tennünk hasznosságuk, illetve veszélyességük alapján. A gáton magas koncentrációban található baktériumtörzsek szinte kivétel nélkül a betegséget okozó törzsekhez tartoznak. Ezek forrása elsősorban a bél, a gáttájékon nyíló végbélnyílás révén. Ugyancsak jelentős a bőr felszínén élő és valóban "kórt okozó" baktériumok koncentrációja ezen a területen. Ezek két alapvető dolog miatt okoznak megbetegedést. Egyfelől saját maga a baktérium képes a szervezetben zavarni: szöveteket bonthat le, sejteket támadhat meg. Másfelől azonban a szervezet védekezése okozhat visszafordíthatatlan vagy súlyos károsodásokat, különösen az anatómiailag vagy funkcionálisan sérülékeny területeken. Vannak azonban hasznos baktériumok is.
Savas vegyhatás
Az emberi szervezet egyes területeinek vegyhatását vizsgálva meglepő felfedezést tehetünk:
a szervezet döntő többségében semleges vegyhatást észlelünk, akad azonban két "forró terület", amely jelentősen különbözik a többitől. Egyik a gyomor, ahol a savas vegyhatás az emésztést segíti. A másik a hüvely.
Az itt észlelhető savas vegyhatás fontosságának megértéséhez ismernünk kell a vegyhatás általános jelentőségét. A pH érték változása ugyanis alapvetően befolyásolja a sejtek normális működését, szélsőséges eltérései akár a sejtek halálát is okozhatják. A hüvelyben nagy számban található Lactobacillusok (felfedezőjük után: Döderlein-féle baktériumok) azonban jól érzik magukat a savas közegben, sőt, tejsavtermelésükkel maguk hozzák létre azt. Ez a közeg aztán gátat szab a hüvelyben a többi, betegségért felelős baktérium elszaporodásának.
Ez a magyarázata annak a ténynek, hogy bár kimutatható mértékben, de betegséget nem okozó számban egyébként kóros állapotokért felelős baktériumtörzsek normál állapotban is előfordulhatnak a hüvelyben. A savas vegyhatás élettani esetben nem teszi lehetővé valódi kórokozók elszaporodását a hüvelyben, így természetesen e baktériumok nem juthatnak át a méhnyak csatornájába, nem válhatnak felszálló kismedencei fertőzés kiindulási pontjává.
A savas vegyhatás - Lactobacillus kör egy különleges biológiai helyzet megjelenése. A Lactobacillusoknak szükségük van normális életfunkciójuk fenntartásához a savas közegre, miközben ők maguk termelik az ezért legjelentősebb mértékben felelős tejsavat. A tejsav savas vegyhatást teremt, mely kedvező közeget hoz létre a Lactobacillusoknak, melyek így elszaporodva további tejsavat termelhetnek.
A hüvely vegyhatásáért azonban nem csak a termelt tejsav felelős. A pH érték számtalan egyéb tényező hatására megváltozhat, így a Lactobacillusok életciklusához nem megfelelő vegyhatás jöhet létre. Ennek következménye többnyire kettős: a normális Lactobacillus flóra meggyengül, a savas vegyhatásra érzékeny egyéb - többnyire betegséget okozó - kórokozók viszont elszaporodhatnak. Az eredmény: minimális vagy teljesen hiányzó tejsav baktériumok, jelentősen megszaporodott egyéb kórokozók, melyek a rájuk specifikus kórállapotot most már zavartalanul létrehozhatják, lúgos irányban változott hüvelyi vegyhatás mellett.
Milyen specifikus gondokat okozhatnak a kórokozó baktériumok a hüvelyben, illetve a női nemi szervek egészében?
A fertőzések jelentőségét soha nem választhatjuk szét anatómiailag:
a kórokozóknak az út nyitott a hasüreg felé, így potenciálisan szinte minden alsó genitális fertőzés (hüvelyfertőzés, méhnyakgyulladás stb.) lehetőséget teremthet a hasűri szervek felé történő felszálló fertőzés kialakulásának. A hüvelyben a fertőzések leggyakrabban kóros folyás, viszketés, égő érzés képében jelennek meg, míg a méhűr és a petevezetők fertőzései már komoly gyulladásos megbetegedésként, kismedencei gyulladásként manifesztálódhatnak. A petevezetők a gyulladás következtében szűkülhetnek, elzáródhatnak, így a későbbiekben meddőség, méhen kívüli terhesség lehet a következmény. A kismedencei gyulladások legsúlyosabb formáiban a beteg életét csak a megfelelő időben végzett - többnyire csonkoló jellegű - műtéti beavatkozás mentheti meg.
Milyen tényezők befolyásolhatják még a hüvely vegyhatását?
A hüvelyhám glikogéntartalmának hiányában nem jöhet létre kellő mennyiségű tejsav. Ez fordul elő a változás korában a petefészkek ösztrogén szintézisének csökkenésekor, szülést követően, szoptatás során, egyes fogamzásgátló tabletták alkalmazásakor. Változik a hüvelyi pH elhúzódó vagy erős hüvelyi vérzés esetén. A vér - túl a hüvely savi vegyhatásának gyengítésén - kiváló táptalaja egyes baktériumoknak, így a fertőzés esélye ilyenkor jelentősen megemelkedhet. A méhnyak, a méh felszínét borító nyálkahártya vagy a petevezetők gyulladásai által fokozott mértékben termelt nyák is gyengíti a hüvely savköpenyét.
Ugyanilyen módon gyengülhet a védelem a méhnyak repedései, szülési traumái következtében. Még az élettaninak tekinthető rendszeres nemi élet is alapvetően próbára teszi a hüvely védelmi rendszerét. A mechanikai hatás, a kiváltott bővebb váladékozás lúgosító hatása, az ejaculátum semlegesítő hatása mind-mind a savas vegyhatás ellen hat.
Óvatosan a tamponnal!
És gyakran a tisztaságra, ápoltságra vágyó nő tesz magának rosszat a nem megfelelő tisztálkodási, ápolási szokásaival.
A tampon rendszeres, állandó használata nem kedvez a hüvely öntisztulási folyamatainak. Természetesen megengedett a tampon használata, de lehetőség szerint csak a legszükségesebb esetben. Nagyobb kárt tehetünk a savas védelmi rendszerben a lúgos tisztálkodási szerek rendszeres intim használatával. A lúgos vegyhatású szappanok, tusfürdők közvetlenül rombolják a savas védelmet. A megoldást az intim területek tisztántartásához kifejlesztett úgynevezett "intim szappanok" jelentik. Ezek vegyhatása lényegesen kevésbé lúgos, mint a hétköznapi tisztálkodószereké, így a savas közeget kevésbé károsítják.
Gyakori helyzet az egyéb fertőzések leküzdése céljából alkalmazott antibiotikus kezelés. Az antibiotikum nem válogat: elpusztít a szervezetben minden olyan kórokozót, mely érzékeny rá. Így a széles spektrumú antibiotikumok tartósan alkalmazva a Döderlein-flóra kipusztulásához vezethetnek.
Az eredmény: egyéb fertőzések megjelenése a hüvelyben.
De hogyan tehetjük rendbe a hüvely vegyhatását?
Alapvető jelentőségű az ok megállapítása. Annak kiderítése, hogy ok vagy következmény-e a pH kóros változása. Minden esetben törekednünk kell az oki kezelésre, tehát a hüvely fertőzésének célzott kezelésére, a vérzés megszüntetésére, az anatómiai hiba (méhszájsérülés, gátrepedés) korrekciójára, és csak ezt követően koncentrálhatunk a savi vegyhatás teljes helyreállítására. Az eddig elmondottakból logikusan következik, hogy az okok megszüntetése nélkül a hüvelyi savas pH helyreállítása meddő vállalkozás lenne.
A hüvelyi vegyhatás helyreállításának szükségességét már elődeink is felfedezték. Kezdetben vala az ecetes öblítés. Igaz, ezt nem minden esetben végezték éppen a pH restauráció szándékával, hanem többnyire a nem kívánt terhesség megelőzésének egyik eszközeként a közösülést követően alkalmazták. Hogy fogamzásgátló hatékonysága a módszernek milyen, azt most nem tisztünk elbírálni. Ami viszont biztosnak tekinthető: ezen kezdetleges irrigáló módszer hatékonysága az intim tisztaság "őskorában" meglepően jónak bizonyult. A napjainkban alkalmazható hüvelyöblítő oldatok már nem az ecetsavat használják a savas vegyhatás helyreállítására. Ecetsav helyett tejsavat használva az élettani állapot jobb megközelítése révén a hatékonyság javul.
Intim higiéne
A mosakodáshoz használt lúgos szappanok káros hatását már részleteztük. A hüvelybemenet tisztán tartásának igénye azonban nyilvánvaló minden civilizált társadalomban. Ennek eszközeként olyan tisztálkodószerek használata javasolt, melyek a savas "küszöböt" nem károsítják a hüvelybemenet környékén.
Gyakori hüvelyöblítésre csak akkor lehet szükség, ha a hüvelyflórát helyreállító kezeléseket kell végezni, ekkor heti háromszori irrigálásnál többet nem tartunk szükségesnek. Panaszmentes esetben a hüvely öblítése fölösleges.
És végül: A külső nemi szervek, a hüvelybemenet környékének tisztán tartására mindenképpen a hüvely pH-értékét nem lényegesen befolyásoló intim szappanok alkalmazását javasolhatjuk:
ezen készítmények a tisztaság és komfort érzését a fertőzésekkel szembeni védelem alappillérét jelentő hüvelyi savas vegyhatás károsítása nélkül biztosítják. VII. évf. / 9. szám
