Parkinson-kór: egyszerűbb lesz a diagnózis

A Pennsylvania Egyetem Perelman Orvosi Karának kutatói szerint e protein biomarkerek felfedezése új Parkinson-kór elleni kezelések kifejlesztéséhez is vezethet. A kutatócsoport Leslie Shaw vezetésével 102 embertől vett gerincvelői folyadékmintát. Hatvanhárman a Parkinson-kór korai, kezeletlen stádiumában voltak, a kontrollcsoportba tartozó harminckilenc személy pedig nem szenvedett a betegségben. A szakértők öt paramétert vizsgáltak a mintákban: a béta-amiloid , az össz tau, foszforilált tau, az alfa-szinuklein szintjét, valamint az össz tau és a béta-amiloid arányát.

A legfrissebb számában megjelent tanulmányban közölt eredmények azt mutatták, hogy az egészséges kontroll alanyokhoz viszonyítva a korai stádiumú Parkinson-kórban szenvedő betegek gerincvelői folyadékában alacsonyabb a béta-amiloid, a tau és az alfa-szinuklein szintje. Ezen kívül az alacsonyabb tau és alfa-szinuklein szinttel rendelkező betegeknek több problémájuk volt a mozgással is.

A kutatók kimutatták, hogy a korai stádiumú Parkinson-kórban szenvedő , alacsony béta-amiloid és tau szinttel rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel tapasztaltak esést, mozgáslefagyást és járászavarokat. Már a korábbi kutatások is bizonyították, hogy a motoros diszfunkció a Parkinson-kórral kapcsolatos ezen típusa nagyobb mértékű funkcionális fogyatékossággal és a gondolkodás képességének gyorsabb leépülésével jár.

A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg: nyugalmi remegés, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió . A Parkinson-kór, amelyben világszerte hatmillióan szenvednek, általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg a 40. életév betöltése előtt. Az inkább férfiakat sújtó betegség csak kis százalékban genetikai eredetű.