A dadogás közismert jelenség, de van egy fajtája, amiről ritkábban esik szó. Azt sokan tudják, hogy kisgyerekeknél előfordul, hogy dadognak, de azt már kevesebben, hogy - ritkán ugyan -, de megeshet, hogy a dadogás váratlanul, felnőtt korban jelentkezik valakinél.
Ez utóbbi jelenség hátterében vagy neurológiai vagy pszichogenetikai okok állhatnak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint a váratlanul fellépő dadogást okozhatja agysérülés, epilepszia, drog (főleg heroin), krónikus depresszió, vagy akár korábbi öngyilkossági kísérlet is, amely során barbiturátokat használt az illető.
Dr. Tommie L. Robinson, a washingtoni Országos Gyermekgyógyászati Központ beszéd- és hallásrészlegének igazgatója elmondta, hogy a váratlanul jelentkező dadogás esetében nemegyszer kiderül, hogy a jelenség nem előzmény nélküli. Előfordul, hogy esetleg gyerekkorában is dadogott az illető, csak később kinőtte. Az egyik esetnél egy harmincéves asszony karambol során verte be a fejét, és az ütés időszakos dadogást okozott nála, egy másiknál pedig egy 28 éves férfi kezdett dadogni, miután öngyilkosságot kísérelt meg.
A Nemzeti Siketek és Kommunikációs Zavarokban Szenvedők Intézete az alábbi tényeket közli a dadogásról: a dadogás minden korosztályt érint, de leggyakoribb a 2-5 évesek körében. A gyerekek öt százaléka dadog életének valamely szakaszában. A fiúk kétszer nagyobb valószínűséggel dadognak, mint a lányok, nagyobb korukban pedig már 3-4-szer több a dadogó fiú, mint a lány. A legtöbb kisgyerek kinövi a dadogását, mindössze egy százalékuknál marad meg felnőttkorára is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: