A kutatók több mint 300 ezer ember génkészletét vizsgálták meg, és ennek alapján alkották meg az elhízás legnagyobb genetikai térképét, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertettek – testsúly és a magasság aránya alapján számított testtömegindex (BMI) mögötti genetikát vizsgálta - írja az MTI.
Azonosítottak továbbá több mint 60 genetikai területet, amely hatással van a testtömegindexre, megháromszorozva a korábban ismert ilyen génterületek számát. Néhány ilyen terület az idegrendszerrel áll kapcsolatban. Elizabeth Speliotes, a Michigani Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint ez utóbbi meglepte őt.
"Nem járunk neurológushoz azért, hogy megvitassuk a testsúlyunkat, amikor az elhízásra gondolunk, nem gondolunk általában az idegrendszerre. Ez azonban megváltoztatja azt a módot, ahogy az elhízásra gondolunk: talán nem csupán anyagcserével kapcsolatos állapotról van szó, hanem neurológiai alapja is van" – tette hozzá. A szakemberek úgy vélik, hogy néhány gén szerepet játszik abban, miként kezeljük az éhségünket, mások az élelmiszer körüli gondolatainkat befolyásolják.
Speliotes professzor hangsúlyozta, a feltárt genetikai területek sokfélesége azt jelzi, hogy az elhízásra való hajlam nem egyetlen génhez köthető. "Ezért kevésbé valószínű, hogy egyetlen megoldás az elhízás leküzdésére mindenki esetében működhet. Jelenleg a nem és a életkor alapján adunk általános tanácsokat az egészséges testsúlyra és életmódra. Ez a típusú genetikai adathalmaz azonban egy napon segíthet abban, hogy sokkal inkább egyénre szabott tanácsokat adjunk" – mondta a BBC-nek.
