A Nottinghami Egyetem kutatásából az derül ki, hogy a köszvény kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki azokban, akiknek valamelyik szülője szenvedett a betegségben, ha pedig valakinek az ikertestvére köszvényes, rá a betegség nyolcszor nagyobb kockázata leselkedik. A köszvény egyfajta gyulladásos arthritisz, amit az ízületek hirtelen jelentkező kínzó fájdalma, vörösödése és duzzanata jellemez. Leggyakrabban a nagylábujjból indul ki. A vér magas húgysavszintje következtében nátrium-urát-kristályok rakódnak le az ízületekben.
A közhiedelem szerint a betegséget a túlzásba vitt evés és ivás okozza, mert az alkohol és a vörös húsok nagy mennyiségű purint tartalmaznak, amely lebomlás után húgysavvá alakul a szervezetben.
Az egyetem reumatológiai, ortopédiai és bőrgyógyászati tanszékének kutatói azonban az szaklapban közzétett kutatásukban megvizsgálták Tajvan teljes népességét (23 millió főt), ahol a köszvény előfordulása a legmagasabb az egész világon, és a köszvényben szenvedő 4,2 millió család adatainak elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a betegség családon belül öröklődik, tehát részben genetikai alapja lehet.
Arra is egyre több tudományos bizonyítékot találnak a szakértők, hogy a köszvény nemcsak az ízületek betegsége, hanem összefüggésben áll a súlyos szív-érrendszeri (szívroham, stroke) és vesebetegségekkel (veseelégtelenség).
Michael Doherty professzor, a brit Academic Rheumatology elnöke azt is elmondta, hogy a köszvény patogenezisében közös környezeti tényezők és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha valakinek van köszvényes rokona, az növeli a rá leselkedő kockázatot, de a kockázat egy része mögött olyan közös, megváltoztatható környezeti tényezők állnak, mint például az étrend és az életmód.
