Az alváshiány életkortól függetlenül általános problémát jelent a fejlett világban. Egy néhány évvel ezelőtti kutatás eredménye szerint a gyermekek nagyjából fele küzd valamilyen alvászavarral. Ennek hátterében számos dolog állhat a növekedéssel járó, életkori sajátosságoktól a szorongáson át egészen bizonyos betegségekig. Honnan tudjuk, mi okozza? A Healthline cikke foglalta össze a témában a legfontosabb tudnivalókat.
Habár a 6-12 éveseknek még 9-12, a 13-18 éveseknek pedig 8-10 óra alvásra lenne szükségük, a legtöbb gyerek jóval kevesebbet alszik, mint amennyit kellene. Az alváshiány pedig jól ismert tüneteket idézhet elő náluk: napközben fáradtabbak, nyűgösebbek, nehezen tudnak a mindennapi teendőkre koncentrálni. A nem megfelelő mennyiségű alvás miatt a depresszió, szorongás panaszai is felerősödnek, amelyek pedig tovább fokozzák az alvászavarokat, ördögi körbe taszítva az érintetteket. Fontos ezért, hogy felismerjük a probléma okait, és megoldást találhassunk rájuk. A cikk szerint legtöbbször az alábbiak a felelősek a gyermekkori alvászavarokért.
Alvási apnoé
Az alvás közben jelentkező légzéskimaradást alvási apnoénak hívjuk. Gyakori probléma, a felmérések szerint a lakosság 4 százaléka szenved súlyos apnoéban, 10 százaléka pedig enyhében. Erre a problémára utalhat, ha a gyermek hangosan horkol, nyitott szájjal alszik és napközben túlzottan álmos. A fáradtság esetükben a túlzott mozgékonysággal és hiperaktivitással is társulhat.
Nyugtalan láb szindróma
Korábban a nyugtalan láb szindrómát felnőttkori problémának tartották, de a kutatások azt mutatják, hogy néha gyermekkorban is elkezdődik. Az érintettek lefekvés után intenzív késztetést éreznek, hogy megmozgassák a lábukat, rugdaljanak, de ez a furcsa tünet napközben is jelentkezhet. A gyermek ezt az érzést gyakran úgy írhatja le, hogy egy bogár mászik a lábán, az ágyban pedig sokat mocorog, forgolódik miatta.
Éjszakai rémület
Az éjjeli terrorként, vagy éjszakai rémületként is ismert szindróma elsősorban fiatalkorban jelentkezik, és a nevéhez híven sokszor rémisztő tüneteket produkál. Az orvosi kifejezéssel pavor nocturnusként ismert jelenség során a gyermek kiabálni kezd az éjszaka kellős közepén úgy, mintha kínozná valaki. Az ébredést követően rendszerint megnyugszik, és másnap reggel semmire sem emlékszik az ijesztő epizódból. Leggyakrabban 2 és 12 éves kor között fordul elő, és a legtöbb esetben a pubertás küszöbén megszűnik, egyesek ugyanakkor később is küzdenek ezzel a panasszal.
Alvajárás
Az alvajárás egy viszonylag gyakori gyerekkori alvási rendellenesség, amely a pubertáskor során általában megszűnik. Lényege, hogy az érintett járkálni kezd, vagy valamilyen más, egyszerű vagy összetett cselekvést végez, úgy, hogy közben nem ébred fel. Attól válhat veszélyessé alvajárás , hogy bár a test teljesen jól funkcionál és összetett cselekedetekre is képes, az érzékelés csökkentett üzemmódban van. Ilyenkor balesetek is előfordulhatnak, az alvajáró átesik a bútorokon, legurul a lépcsőn vagy rosszul kezel egy, a keze ügyébe eső veszélyes tárgyat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: