Még mindig rejtély az alvajárás

A primer alvásbetegségek – mint például a horkolás , a nyugtalanláb-szindróma, a fokozott aluszékonyság, az álmatlanság, a lidércnyomás, az ismétlődő rossz álmok – közé tartozik az alvajárás is.

Egy igen komoly alvászavarról van szó, ami leginkább a 3-8 éves gyermekeket érinti, öröklődik és általában tizenéves korban magától elmúlik. Kívülről nézve igen szórakoztató látni, hogy az alvajárók álmukban kikelnek az ágyból, sétálgatnak, sőt akár komolyabb tevékenységeket is végeznek, mint az evés, vagy a bútorok átrendezése – mindezt úgy, hogy nem is emlékeznek rá.

Tízből legalább hat ember nem alszik eleget éjszakánként, sokáig forgolódik este vagy többször is felriad. Pedig az alvás nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez és az egészségünk megőrzéséhez. Kattintson! Az, hogy mi okozza az alvajárást, még rejtély, de az biztos, hogy ritkán vezethető vissza egészségügyi vagy pszichiátriai problémákra. Az is tény, hogy alvajárás esetén időzítési problémáról van szó, az agy valamiért a mély alvásból átcsusszan az alvás és az ébredés közötti átmenetbe. A folyamat, amely során az alvajáró önkéntelenül cselekszik, néhány perctől egészen egy órán át tarthat.

Attól válhat veszélyessé alvajárás , hogy bár a test teljesen jól funkcionál és összetett cselekedetekre is képes, az érzékelés csökkentett üzemmódban van. Ilyenkor balesetek is előfordulhatnak, az alvajáró átesik a bútorokon, legurul a lépcsőn vagy rosszul kezel egy, a keze ügyébe eső veszélyes tárgyat.

Az állapot kezelésében nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő alváskörülmények biztosítása. Ha az alvajárás ritkán fordul csak elő (havi 1-2 alkalommal) akkor nincs szükség orvosi beavatkozásra. Fontos viszont, hogy ha gyakran megesik, akkor olyan biztonsági intézkedéseket kell a lakásban bevezetni, amik megakadályozzák, hogy az álmában mászkáló balesetet szenvedjen.

Forrás: Medical News Today