1. MI EZ?
Az először 1930-ban azonosított sertésinfluenza a sertések gyakori, időnként halált okozó légzőszervrendszeri megbetegedése, melyet az A-típusú influenza vírus okoz. A betegség normál esetben csak a sertésekre veszélyes. Időnként azonban előfordul, hogy a sertés egyszerre egynél több influenza vírussal fertőződik, ami lehetővé teszi a kórokozók genetikai állományának keveredését. Ennek eredményeképpen egy új vírustörzs fejlődik ki, amely a faji határt átlépve emberekre is átterjedhet, eleinte azokra, akik a fertőzött sertésekkel kerülnek érintkezésbe. A legújabb fenyegetést az influenza vírus H1N1 típusa jelenti.
2. MI AZ OKA AZ AGGODALOMNAK?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vírus az egymással közvetlen érintkezésbe kerülő emberek között terjedhet, és a járvány azzal a veszéllyel fenyeget, hogy világjárvánnyá terebélyesedik, vagyis egész térségekben illetve földrészeken terjedhet el. A múlt században új influenza vírusok több tízmillió ember halálát okozták, és több milliárd dolláros kárt okoztak a gazdaságnak. Az új világjárvánnyal kapcsolatos félelmek az elmúlt években a madárinfluenza H5N1 vírustörzsére összpontosultak, amely 2003. óta körülbelül 250 ember halálát okozta világszerte, főként Délkelet-Ázsiában. A H5N1 törzs azonban nehezen terjed emberről-emberre, és terjedését a fertőzött baromfik leölésével meg lehetett fékezni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
3. MIK AZ ISMERETLEN TÉNYEZŐK?
A szakértők azt állítják, nem tudjuk pontosan, ki fog-e törni világjárvány, és ha igen, mennyire lesz halálos. Az új vírustörzzsel kapcsolatban sok a fehér folt, különösen azt illetően, milyen könnyen terjed emberről-emberre, milyen virulens jelenleg, illetve milyen virulenssé válhat. Ennek meghatározása a genetikusok és a járványtan szakértőinek feladata lesz.
4. HOGYAN TERJED A VÍRUS?
A sertésinfluenza vélhetően ugyanúgy terjed, mint a jellegzetes influenza vírus, vagyis a köhögés és tüsszentés során a levegőbe kerülő virális részecskék útján, melyeket a közelben lévők belélegeznek. A betegség úgy is elkapható, hogy a valamilyen fertőzött felülethez érünk hozzá, ahonnan a kórokozókat a kezünkkel viszünk a szánkhoz, orrunkhoz vagy szemünkhöz. A vírussal fertőződött személy már a tünetek megjelenése előtt egy nappal is fertőzhetnek. A betegség a tünetek megjelenésétől akár hét napig vagy még tovább is fertőző lehet. A kisgyermekek még ennél is valamivel hosszabb ideig fertőzhetnek.
5. MILYEN TÜNETEKKEL JÁR A BETEGSÉG?
Hirtelen jelentkező, 38 Celsius fokot meghaladó láz, köhögés, fejfájás, ízületi fájdalom, orrdugulás, általános kimerültség és étvágytalanság. A vírussal fertőződött néhány beteg orrfolyásról, torokfájásról, hányingerről, hányásról és hasmenésről is beszámol. A sertésinfluenza korábbi esetekben tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget és a krónikus betegségek súlyosbodását okozta.
6. MELY ORSZÁGOK VANNAK A LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN?
A járvány középpontjában Mexikó áll, ahol hétfőn 103 megerősített és gyanítható halálesetről számoltak be, valamint 400 ember került kórházba. 10 másik országban 57 megerősített vagy gyanús eset fordult elő a Mexikóból hazatért személyek körében, melyek egyike sem végződött halállal. Az Egyesült Államokban 20 esetet erősítettek meg, Kanadában hat, Spanyolországban pedig egy esetet jelentettek. Több országban, köztük Kolumbiában és Új-Zélandon is vizsgálnak gyanús eseteket.
7. ELŐFORDULT MÁR KORÁBBAN JÁRVÁNY?
2005 decembere és 2009 februárja között mindössze 12 sertésinfluenzás esetről számoltak be az Egyesült Államokban. 1988-ban egy terhes asszony fertőzött sertésekkel való érintkezést követően életét vesztette. 1976-ban a Fort Dix amerikai katonai támaszponton megjelenő sertésinfluenza egy katona halálát okozta. Négyen tüdőgyulladással kerültek kórházba. A szakértők eleinte attól tartottak, hogy a vírustörzs a milliók halálát okozó 1918-as spanyolnáthával áll rokonságban, de a törzs nem terjedt túl a támaszponton.
8. HOGYAN LEHET KEZELNI A BETEGSÉGET?
Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) az oseltamivirt (Tamiflu márkanéven kerül forgalomba) és a zanamivirt (Relenza márkanéven kerül forgalomba) ajánlja a fertőzés kezelésére ill. megelőzésére. Ezek a gyógyszerek a vírus szaporodását gátolják. A korábban bejelentett sertésinfluenzás esetek többségében a beteg orvosi felügyelet és antivirális készítmények alkalmazása nélkül teljesen felépült.
9. LÉTEZIK SERTÉSINFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS?
Létezik egy oltóanyag sertések számára, embereknek azonban még nem készítettek. Nem egyértelmű, hogy a jelenlegi "szezonális" oltóanyagok, melyeket a leggyakoribb influenza vírustörzsek kisebb genetikai változásai ellen készültek, képesek-e védelmet nyújtani.
10.HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A FERTŐZÉST?
Számos ország közegészségügyi szakemberei klasszikus megelőző intézkedéseket foganatosítottak: a belépési pontokon szűrővizsgálatokat végeznek, a fertőzésgyanús személyeket pedig elszigetelik. Mexikóban elrendelték az iskolák bezárását és a nyilvános rendezvények törlését. Érdemes lehet műtősmaszkot viselni, kerülni mások puszival illetve kézfogással való üdvözlését. Mossunk gyakran kezet, és tisztítsuk meg a gyakorta megérintett felületeket, például a telefonkagylókat, kilincseket, asztalokat és liftgombokat.
11. EL LEHET KAPNI A SERTÉSINFLUENZÁT FERTŐZÖTT SERTÉSHÚS FOGYASZTÁSÁVAL?
Nem. A vírus légzőszervrendszeri, tehát élelmiszer útján nem terjed. Ha a sertéshúst 160 Celsius fokos belső hőmérsékleten készítjük el, a benne lévő vírusok és a baktériumok elpusztulnak.
FORRÁS: WHO, az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC), az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC), a francia egészségügyi minisztérium.
Animáció, videó: HáziPatika.com
Legjobban: