Értse jobban ízületeit - porcról porcra!

Az ízületek külvilágtól elzárt belsejében a természet különleges megoldásokat produkált. Nehéz hozzáférni, nincsenek benne erek, mégis tökéletesen működnek, ha lételemük, a mozgás élteti őket.

Ízülettípusok

Az emberi mozgásszerv-rendszer csontokból, porcokból, szalagokból, ízületekből, izmokból és inakból épül fel. 275 darab csonttal születünk, melyből összecsontosodások, összenövések után végül 206 lesz. A testtömegünk 12-20 százalékát kitevő csonthalmazt stabil, mégis mozgékony összeköttetések kapcsolják egymáshoz.
A csontok folyamatos csontösszeköttetése (synarthrosis) lehet viszonylag merev, ilyenkor az összekötött csontok között nincs hézag, rés vagy anyaghiány. A folyamatos kapcsolatot alkothatja kötőszövetes szalag is (syndesmosis). Ilyen a kapcsolat a lábszár két alsó csontvége között. Könnyebb elképzelni, ha tudjuk, hogy bár neve szalag, formáját tekintve nem szalagszerű. Az összenőtt koponyacsontok között szabad szemmel nem látható vékony kötőszövetréteg lapul, így ezek is ebbe a csoportba tartoznak.
A csontok porcos összeköttetésekor (synchondrosis) az összekötő elemet porcszövet alkotja, mint a gerinccsigolyák közé ékelődött porckorongoknál. Ha a csontokat vékony hialin- vagy rostos porc köti egymáshoz, az összeköttetés rugalmas és erős.
A csontokat csontszövet is összekötheti (synostosis), akár az öt csontból létrejött keresztcsont vagy a medence esetében, itt azonban természetesen nem beszélhetünk ízületekről.
Az ízületekről elsőként mozgékony, hajlítható ízületein jutnak eszünkbe, a könyök, a csukló vagy a térd. Ezeket a csuklószerűen mozgatható csontkapcsolatokat nevezik valódi ízületeknek (artikuláció) vagy diartrózisnak.

Porcról porcra - a porcszövetek

A porcszövet a támasztószövetekre jellemző módon sejtekből, nevezetesen porcsejtekből, és sejtközötti állományból (ún. mátrixból) áll. A sejtközötti állományt a szövet alapállományát adó anyagok és kollagén rostok teszik ki. A porc kollagén rosttartalmának köszönheti húzószilárdságát.
A valódi ízületekben üvegporc, más néven hialinporc található. A hialin az áttetsző, kékes színű szövet alapállományának egyik fontos anyaga. A sült csirkecomb kedvelt "porcogója" is üvegporc.
Az üvegporcban viszonylag kevés, alig 1-2 tömegszázalékot kitevő porcsejt (chondrocita) található, ezek kettesével, esetleg hármasával állnak össze, s szövet térfogatának kevesebb, mint 1 százalékát adják.
A porcsejtek a növekedési fázis befejeződése után már nem osztódnak, de továbbra is termelik sejtközötti állomány anyagait, a fehérjékből és cukrokból felépülő proteoglikánokat, melyek nagy vízmegkötő-képességgel rendelkeznek. Ezért lehet nagy a szövet víztartalma. Születéskor 90%, ami a korral fokozatosan csökken. A felnőttek csontvégi porcai már csupán 40% vizet tartalmaznak. A vizes alapállományban szerkezetalkotó molekulák adnak formát a porcnak, közöttük kollagén fehérjék, proteoglikán fehérjeszármazékok, nem kollagén típusú fehérjékből áll. A szárazanyag-tartalom százalékában mérve 50% kollagén rost, a proteoglikánok aránya 30-35%. A proteoglikánok legfontosabb képviselői a kondroitin-szulfát vagy a már talán ismerősen csengő nevű hialuronsav. Ezek az anyagok adják a porc nagy nyomószilárdságát, s ennek folytán tudja megvédeni a csontvégeket az erőteljes mechanikai behatásoktól. A sejtek között kevés kollagén rost található, melyeket kondroitin-szulfát itat át, ezért egyszerű fénymikroszkóppal a rostok nem látszanak, a szövet teljesen áttetsző.
A gerinc csigolya közötti porckorongjai nem átlátszóak, ezeket kissé másféle porcszövet, úgynevezett kollagénrostos porc adja. Itt a sejtek között sok rostot találhatunk, ezért az alapállomány anyagai ezeket már nem képesek láthatatlanná tenni.
Ez a csontkapcsolat nem valódi ízület, nem is annyira mozgékony, de kialakulása és működési elve is hasonló. Az embrionális porcos váz egyes, a későbbi gerinc csigolyáit alkotó helyein úgynevezett csontosodási pontokból kiindulva csontosodás indul meg. Az elcsontosodott szövetek között maradnak porcos részek, melyek rostos porccá épülnek, és így alakul ki az ízesülés.

Mi van a valódi ízületben?

Bizonyára feltűnt, hogy nem említettünk vért és ereket. A porc azért különleges szövet, mert nincs közvetlen vérellátása. Élő szövet lévén azonban szüksége van táplálékra és oxigénre, illetve mindarra, amit általában a vér szállít szöveteink számára. Megismerve a valódi ízület felépítését az is kiderül, hogyan jut hozzá a porc mindehhez.
A valódi ízületeket kötőszövetes ízületi tok veszi körül, ami nem más, mint az ízületképzésben résztvevő két csont csonthártyájának folytatása. A tok külső rétege igen ellenálló, erős szövet, sok kollagénrostot tartalmaz. Belső, idegekben és hajszálerekben gazdag rétegén szűrődik át az ízületi rést kitöltő ízületi folyadék (synovia), mely sok szempontból hasonló a vérszérumhoz. Kevés sejt és viszonylag sok különböző fehérje található benne, köztük jó néhány kórokozó ellenes hatású anyag is található. A folyadék tehát amellett, hogy táplálja a porcot, mikrobiális és mechanikai védelmet ad, hiszen nehezen nyomható össze.
A külvilágtól elzárva, a tok belsejében a csontok ízesülő felszíneinek formái általában illeszkednek egymáshoz: az egyik homorú, míg a másik domború, de ennél bonyolultabb formákat is képezhetnek. Felszínüket az 1-2 mm vastag, általában sima ízületi porc (üvegporc) fedi. Víztartalmánál és rugalmasságánál fogva jól meg tudja védeni az ízesülő csontvégeket.
Az ízületi folyadék a két csontvégnek a vékony rés mentén történő elmozdulásakor csökkenti a súrlódást, akkor is, ha a porcfelszínek mégis összeérnének. (Ábra!)
A két egymással összeköttetésben álló csontdarab közötti rész nagyon keskeny. Ezt az ízületi rést a tok és az ízületi tokon kívül szalagok rögzítik, hogy a két csont közötti távolság, a résszélesség mozgás, megterhelés idején is állandó maradjon.
Az ízületi szalagok rostos kötőszövetek, az ízületi tok helyenkénti megerősödései vagy attól független szalagok lehetnek. A bonyolultabb ízületeknek további alkotórészei is lehetnek: rostos, porcos ízületi korongot (discus) találunk az állkapocscsont ízesülésénél. Máshol úgynevezett gyűrűbetét (meniscus) nyomul be az ízületi résbe, hogy azon csússzanak el az ízületi csontfelszínek. Legismertebb példája térdízületünk.
Az ízületek végleges, egészséges alakja, szerkezete, arányai csak akkor alakulnak és maradnak fenn, ha megfelelően mozognak.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Foglalj orvost!
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt az ország nagy részén gyengén felhős lesz az ég, a Dunántúlon helyenként tartósan megmarad az éjszaka képződött köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag