A gondolatokkal vezérelt számítógép technológiája már létezett, elég csak visszaemlékeznünk a 2014-es labdarúgó világbajnokság nyitómérkőzésére, ahol a kezdőrúgást egy bénulást szenvedett férfi végezte el, de nem saját izmait bírta mozgásra, hanem a teste köré épített gépeket, úgynevezett exoszkeletont. Az új eljárás lényege, hogy a számítógép csak a sérült idegrendszert kerüli meg, visszavezetve a testbe viszont a saját izmait mozdíthatja a sérült.
Adam Fritznek motorbalesetben sérült meg a gerince, így vált járásképtelenné . A Kaliforniai Egyetem (Irvine) kutatói által fentebb vázolt technológia alpján "kikerülték" a sérült gerincvelőt, és számítógépes algoritmuson keresztül küldtek üzeneteket a páciens térdébe ültetett elektródáknak, melyek járó mozdulatokra késztetik a lábat.
A kutatók elmondták, hogy az a speciális technológia, amely az agyhullámokat mozdulatokká alakítja át, a jövőben segíthet a szélütésen és gerincsérülésen átesett betegeknek abban, hogy valamennyit visszanyerjenek elvesztett mozgásukból.
A technológia klinikai alkalmazására azonban még sok évet kell várni, az eredményeket meg kell ismételni más betegeknél, valamint sokat kell rajta finomítani is - mondta An Do, a tanulmány egyik szerzője.
Adam Fritz még végzős hallgatóként szenvedett motorbalesetet, melyben megsérült a gerince . A felvételen 3,8 métert tesz meg az egyetem irvine-i iMOve laboratóriumában, miközben testsúlyát részben felülről, biztonsági hámmal tartja egy berendezés, és kezével is kapaszkodik. A testsúly megtartásában azért kellett segíteni, mert Fritz egyáltalán nem érezte a lábait - magyarázta Do.
Az öt évvel Fritz balesete után kezdődött friss kutatásnak része volt a hónapokig tartó mentális tréning, amikor a páciens azokat a gondolatokat gyakorolta, amelyek a lábak megmozdításához szükséges agyhullámokat létrehozzák. Ezeket a hullámokat a beteg fejére erősített EEG ( elektroenkefalogram ) rögzítette és továbbította a számítógépnek, amelynek programja kiszűrte a láb mozgatásához szükséges üzeneteket, és olyan jelekké alakította át őket, amilyenekkel az izmok járáshoz szükséges mozdulatai kiválthatók.
Az első gyakorlatokat Fritz és a kutatók egy videójáték figurájának mozgatásával végezték. Közben rehabilitációs gyakorlatokkal erősítették meg a páciens teljes izomzatát. Ezután kezdődött a lépések próbálgatása, közben Fritzet felülről tartotta egy szerkezet. A 20. alkalommal sikerült a talajon járnia, ekkor készült róla a videó.
A technológiát ismertető tanulmány a Journal of Neuroengineering and Rehabilitation című szaklapban jelent meg.
