A nagyszabású, több mint 5 millió mammográfiás vizsgálat összevetése után létrejött adatokból fontos dolgot szűrtek le a kutatók. A 30 éves kor feletti nők mammográfiai vizsgálata előnyös lehetnek azoknak, akik a következő három specifikus kockázati tényező közül legalább egy előfordul.
Mi ez a három kockázati tényező?
A családban előforduló emlőrák (bármely elsőfokú rokon életkortól függetlenül), a személyes emlőrák története és a mellek sűrűsége.
Mi az a mammográfiai vizsgálat és hogyan történik?
A vizsgálatok álló helyzetben (állapottól függően ritkán ülve) speciális röntgen berendezéssel történnek. A röntgen gép elé kell állni és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületére. A jó képminőség, valamint a sugárterhelés csökkentése érdekében a felvételek alatt az emlőt egy speciális műanyag lemez segítségével összenyomják. A vizsgálatra legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete (de a vizsgálat bármely időpontban végezhető).
Az American Cancer Society (Amerikai Rák Társaság) szerint a nők választhatnak, hogy 40 éves koruktól évente mammográfiás vizsgálatra járnak önszántukból, az orvosok minden veszélyeztetett nőt évente (45 éves koruktól kezdve) szűrnek mellrákra.
A fiatalabb nők esetében azonban az irányelvek kevésbé egyértelműek.
"A 40 év alatti nők nem kerültek figyelmünk középpontjába, amikor mellrákszűrésről van szó"
- mondta Cindy S. Lee, MD, a New York-i NYU Langone Health radiológiai adjunktusa.
"Mindenki a 40-49 éves korosztályról beszél, és nem a 30-39 éves korosztályról. Nehéz ezt a csoportot tanulmányozni, mert a legtöbb nő ebben a korosztályban nem jár mammográfiai vizsgálatra, pedig néhány fiatal nőnél megnövekedhet a mellrák kockázata és szükség lenne korábbi és/vagy kiegészítő szűrésre."
A kutatók több mint 5,7 millió mammográfiás szűrés adatait elemezték, amelyeket 2008 januárja és 2015 decembere között készítettek 2,6 millió nőnél az Egyesült Államok 31 államának 150 intézményében.
Életkor, kockázati tényezők és a mell sűrűsége
Ebben a vizsgálatban a mellrák három specifikus kockázati tényezőjét értékelték: a családban előfordult emlőrákot (bármely elsőfokú rokon életkortól függetlenül), a személyes emlőrák történetet és az emlőszövet sűrűségét (denz).
"A jelenlegi emlőkockázat-előrejelzési modellek különböző kockázati tényezőket foglalnak magukba, amelyeket eltérően mérlegelnek, és ugyanazon páciens esetében eltérő eredményeket produkálhatnak. Ez az összetettség zavart és bizonytalanságot okozhat mind az orvosok, mind a betegek számára" - mondta Dr. Lee.
"Tanulmányunk egyszerűbb és átfogóbb módon határozta meg a "megnövekedett emlőrák kockázatát". Bármely nőnél, akinek sűrűbbek a mellszövetei, a személyes anamnézisében vagy családjában előfordult emlőrák, bármely első fokú rokonánál megnövekedett a kockázat." - mondta Dr. Lee.
Mi az sűrű mellszövet vagy másnéven denz?
A mellek megegyeznek a férfiak és a nők körében, egészen a pubertásig, majd a szexuális érettség során a női mellszövet nagysága és mennyisége nő.
A női mell alapvetően zsírszövetből és mirigyállományból áll. Ezek aránya, mennyisége nem állandó, felépítése a teljes életút alatt akár többször is változhat. A zsírszövet és mirigyállomány összességét kívülről a bőr, illetve vékony tartószalagok tartják.
A nők nem feltétlenül különösebben érzik azt, ha a sűrű mellszövettel rendelkeznek. Az egyetlen mód ennek bebizonyosodására a mammográfiai röntgen. A mammográfia megmutatja ugyanis, hogy milyen szövetek dominálnak a mellünkben.
A mell sűrűsége összefüggésben áll az emlődaganat fokozott kockázatával. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendkívül sűrű szövetek esetében az emlőrák kockázata nagyobb, mint az azonos korú nőknél a kevesebb sűrűségű mellszövettel rendelkezők esetében.
