Az edzettség nem más, mint a szervezet alkalmazkodóképessége a fizikai terheléshez. Ez az alkalmazkodóképesség minden szervrendszernél fejleszthető, legyen szó légzőrendszerről, izomrendszerről vagy szív-érrendszerről. Ez utóbbi reakciója könnyen megfigyelhető, ha például kocogni kezdünk. Érezzük, hogy gyorsabban kezd verni a szívünk, és ha alkalmunk van a vérnyomásmérésre, az is látható, hogy a vérnyomásértékek is emelkednek. Nyilván ettől a hatástól tartanak a magasvérnyomás-betegek. Holott ez a folyamat csak egy bizonyos ideig tart. Ha nem növeljük tovább a mozgás intenzitását, beáll egy állandósult állapot, ami a nyugalmi értéknél magasabb ugyan, de már nem emelkedik tovább.
Egészséges személyeknél az edzettség határozza meg, mennyivel nő a vérnyomás és a pulzusszám terhelés hatására. Minél jobb kondícióban vagyunk, annál lassabban emelkednek az értékek. Edzetlenebbeknél gyorsabban emelkedés várható, ami azonban 10-15 perc után normál esetben szintén beáll egy adott, emelkedettebb értékre.
Fontos javítani a szív alkalmazkodóképességét
Elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy a vérnyomás első értéke, vagyis a szisztolés érték azt mutatja meg, hogy a szívösszehúzódás pillanatában mekkora a nyomás a szíven kívüli erekben. Fizikai aktivitás hatására a szív gyakrabban, nagyobb erővel húzódik össze, ezért emelkedni fog a szisztolés érték. A második szám, a diasztolés érték azt a nyomást mutatja meg számban kifejezve, amikor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben, mert éppen a szívben telődik a vér. Ez a szám mozgás alatt csökken.
Vagyis a testedzés arra készteti a szív-érrendszert, hogy folyamatosan alkalmazkodjon, ami fokozza az edzettségét, és hosszú távon mindenképpen kiegyensúlyozó hatással lesz a vérnyomásértékekre és a pulzusra is. Egy legalább hathetes mozgásprogram után a szív képessé válik arra, hogy nagyobb erőt fejtsen ki az összehúzódáskor, így egyszerre több vért lesz lépes a vérpályákba szállítani. Vagyis kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi vért juttathasson a szervekhez és a szövetekhez. Minderre ráadásul nemcsak edzés közben, de nyugalmi állapotban is képes lesz. Bizonyos vérnyomásértékek felett, nem beállított magasvérnyomás-betegség esetén azonban ajánlott szakember tanácsát kérni a sportolás elkezdése előtt.
Ezek az ajánlott és kerülendő sportok
"Általánosságban elsősorban az állóképességi sportok, tehát a kocogás, a futás, a tempós gyaloglás és úszás, a kerékpározás hasznosak a szív-érrendszer szempontjából. Ezek ugyanis olyan apró hajszálereket nyitnak meg, amelyek továbbítják a friss vért a szívizomhoz. Az újabb kutatások az intervallum edzések hasznosságát is bizonyítják, bár ezekhez szükséges egy alapvető állóképesség, csak azoknak ajánlottak, akik már kellően felkészültek. Vannak azonban olyan sportágak is, amelyek emelik a vérnyomást, így ezeket magasvérnyomás-betegeknek érdemes kerülniük. Ilyen a súlyemelés, az erőemelés és a küzdősportok" - hangsúlyozta dr. Vernes Réka , a KardioKözpont életmódorvosa, hipertonológus, sportorvos.
A szakember arról is beszélt, hogy azoknak a magasvérnyomás-betegeknek , akik nem csak gyógyszerrel szeretnének javítani az állapotukon, mindenképpen érdemes az életmódjukat ennek megfelelően kialakítani. A sportolás mind a magasvérnyomás-betegség megelőzésében, mind a kezelésben jelentős szerepet játszik, a sportolás hatása sok esetben a gyógyszeres kezelést is kiválthatja vagy csökkentheti. Ebben jelent támaszt és iránymutatást az életmódorvoslás, amely orvosi felméréssel és erre épülő életmódprogrammal, mozgásterapeuta és dietetikus által felépített mozgás- és táplálkozási tervvel segít a vérnyomás rendezésében és a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában is.
