A Nipah-vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magas halálozási arányú, veszélyes kórokozók közé sorolta, mivel gyorsan terjedő járványokat képes kiváltani, és egyelőre nincs jóváhagyott vakcina vagy gyógymód ellene. A szakértők szerint a Nipah-vírus állatokról – például gyümölcsdenevérekről vagy sertésekről – emberekre, emellett fertőzött élelmiszereken keresztül vagy közvetlen érintkezés útján emberről emberre is terjedhet. December végén két fertőzést is diagnosztizáltak India keleti részén, Nyugat-Bengál államban. A két érintett egészségügyi dolgozót jelenleg kórházban kezelik.
A Nipah-vírus terjedése 2026-ban
Az indiai egészségügyi minisztérium kedden este kiadott közleményében arról számolt be, hogy sikerült megállítaniuk a vírus terjedését. A fertőzött személyekkel kapcsolatban álló 196 embert karanténba helyezték és tesztelték: mindegyikük vírustesztje negatív lett. A további fertőzések megelőzésére a szomszédos délkelet-ázsiai országok, valamint Nepál és Hongkong hatóságai is megtették a szükséges intézkedéseket. Szingapúr, Hongkong, Thaiföld és Malajzia illetékes hatóságai a napokban jelentették be, hogy hőmérséklet-ellenőrzést vezetnek be repülőtereken az indiai fertőzések által érintett területekről érkező járatok utasainál. Kína járványügyi hatósága kedden közölte, hogy az országban nem észleltek Nipah-fertőzéseket, de fennáll a behurcolt esetek kockázata.
Paul Hunter professzor, az East Anglia Egyetem fertőzőbetegség-szakértője szerint az Indiában felbukkant eseteknek „valószínűleg nincs jelentős globális terjedési kockázata”, mivel az emberről emberre történő átvitel kockázata nagyon alacsony. A reprodukciós ráta, avagy az R0 – az a szám, ahány embernek egy fertőzött személy átadja a vírust – kevesebb mint 1,0. Ugyanakkor hozzátette: egyes vírusok mutálódhatnak, így fokozhatják fertőzőképességüket. Továbbá a Nipah-vírus kimutatása a határokon nehéz lehet, mivel a vírusfertőzést követően hosszú idő telhet el, mire a tünetek megjelennek.
A Nipah-vírus okozta fertőzés tünetei
A Nipah-vírust először 1998-ban azonosították malajziai és szingapúri sertéstenyésztők között kitört járvány során. Indiában, különösen a déli Kerala államban rendszeresen jelentenek fertőzéseket, 2018 óta több tucatnyi halálos áldozata volt ott a vírus okozta betegségnek.
A brit kormány egészségbiztonsági hivatalának (UKHSA) szakértői szerint a fertőzés után általában 4-21 nap elteltével jelennek meg a betegség tünetei. A panaszok az influenzához hasonlítanak: lázzal járnak, de tüdőgyulladás és egyéb légúti problémák is kialakulhatnak. A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás (enkefalitisz) és az agyhártyagyulladás (meningitisz), amelyek általában a fertőzés után 3-21 nappal jelentkeznek. A fertőzöttek halálozási aránya 40-75 százalékos.
A WHO prioritásként kezeli két kórokozó, a krími-kongói vérzéses láz vírusa (CCHFV) és a Nipah-vírus elleni küzdelmet. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma tavaly nemzetközi kutatási projektet indított ezzel kapcsolatban. A Kemenesi Gábor vezette program célja a járványok korai előrejelzése és a felkészültség növelése.
