Az asztma korai gyógyszeres kezelése

Több mint 150 millió asztmás él a Földön, 10 évenként 50%-kal több az asztmás gyerek. Az asztma gyakoribb a városlakók körében, mint a vidékieknél, aluldiagnosztizált és alulkezelt, költségei magasabbak, mint a TBC és AIDS költsége.

Tények és tévhitek

Az elmúlt 20 év alatt az alapkutatások egyértelművé tették, hogy az asztma lényege egy genetikailag meghatározott jellegzetes hörgőgyulladás, melyet leggyakrabban allergia indít be. A kutatások kiderítették, hogy ez a gyulladás a betegség enyhe formáiban és a panaszmentes időszakok alatt is folyamatosan zajlik. Ezért a gyógyszeres kezelés alapja a hosszú távú, folyamatos gyulladáscsökkentő kezelés.

Az inhalációban történő gyógyszerbevitel a mellékhatások veszélyének minimálisra csökkentésével forradalmasította az asztma kezelését. Ez egyaránt vonatkozik a tüneti (rohamoldó) és a fenntartó (gyulladáscsökkentő) kezelésre. Ennek ellenére továbbra is tévhitek keringenek a kezelés veszélyeiről: a hörgőtágítók "kicsinálják a szívet", a gyulladáscsökkentő kezelés során pedig jelentkezni fognak a szteroid mellékhatások: elhízás, magas vérnyomás, csontritkulás, szemtünetek.

Valójában ennek az ellenkezője igaz: inhalatív bevitel esetén a szisztémás vérkeringésben alacsony, a tüdőben pedig magas lesz a gyógyszerszint. Mivel a mellékhatásokért a gyógyszernek a vérkeringésbe kerülő része a felelős, ha a gyógyszer belégzés útján kerül a szervezetbe, kevesebb mellékhatásra számíthatunk. Így lehetővé válik, hogy a kezelés - éveken keresztül folyamatosan alkalmazva is- veszélytelen legyen.

Gyulladáscsökkentés helyesen

A gyulladáscsökkentő kezelésben a legjobb megoldást a 70-es években megjelent inhalációs kortikoszteroidok jelentik. Egyedül ezekkel a gyógyszerekkel lehetett kedvező szövettani javulást kimutatni és a hörgők fokozott reakciókészségét csökkenteni. Ezek a szerek minden összehasonlításban felülmúlták a többi gyulladás elleni gyógyszert az asztma tüneteire és a légzésfunkcióra gyakorolt hatásban is. Az elmúlt 20 év alatt az is bebizonyosodott, hogy az inhalációban alkalmazott kortikoszteroidok, standard adagolásban hosszú távon sem veszélyesek. Alapszabályként elfogadott, hogy a porbelégzőket kell előnyben részesíteni, mert használatuk egyszerűbb, mint az adagolós aeroszoloké és a finom részecskékből több jut le a tüdőbe.

Mindezek hatására megváltozott a kezelés stratégiája: a cél a roham oldása helyett a tünetek megelőzése lett, melynek elérésére a 90-es évektől megjelenő nemzetközi ajánlásokban elsőként választandó fenntartó kezelésként az inhalációs kortikoszteroidok szerepelnek.

Az évek során az is kiderült, hogy minél hosszabb idő telik el a betegség tüneteinek megjelenése és az inhalációs kortikoszteroid kezelés elkezdése előtt, annál kisebb légzésfunkciós javulásra számíthatunk.

Ezek az előzményei és elméleti alapjai az 1996-ban elindult eddigi leghosszabb és legnagyobb betegszámot felölelő asztma tanulmánynak a START- vizsgálatnak.

Mi a START?

A START (inhaled Steroid Treatment As Regular Therapy in early asthma), a valaha lefolytatott legnagyobb gyógyszervizsgálat, amely a korai kezelés hatását vizsgálja enyhe asztmában. A START 2002-januárjában fejeződött be (Magyarország 15 centrummal vett részt benne), és az első eredményeket a közelmúltban ismertette a Lancet folyóirat. Az első három évben a naponta egyszer inhalált budesonide kezelést hasonlították össze a placebó kezeléssel. A vizsgálat ezen szakasza "kettős vak" volt, ami azt jelenti, hogy sem a betegek sem az orvosok nem tudták, hogy ki kap gyógyszert és ki placebót. Az ötéves vizsgálat utolsó két évében valamennyi beteg budesonide kezelésben részesült.

A START vizsgálatba csak azok a betegek kerülhettek be, akiknél az asztma diagnózisát a vizsgálat megkezdését megelőző két (de lehetőleg egy) évben állították fel. A 6 és 60 éves kor közötti résztvevőknek a vizsgálat megkezdését megelőző 3 hónapban legalább hetente egyszer, de nem naponta, az alábbi tünetek közül egyet tapasztalniuk kellett: zihálás, köhögés, nehézlégzés, mellkasi szorítás, a fenti tünetek bármelyike miatti éjszakai felébredés.

A betegeknél a reverzibilis légúti beszűkülést légzési paraméterekkel kellett bizonyítani, ami azt jelentette, hogy hörgőtágító adása után a légzésfunkciónak legalább 12% -kal kellett javulnia. Így tehát csak olyanok kerültek be a vizsgálatba, akiknek enyhe tüneti voltak ugyan, de az asztmára jellemző légzésfunkciós eltérést egyértelműen mutatták.

Az ismert volt, hogy a kezelés megkezdése előtti asztmás tünetek és a légzésfunkció alapján az enyhe, perzisztáló súlyossági csoportba sorolt betegeknél is lehet a későbbiekben súlyos, akár életveszélyes állapotrosszabbodásokra számítani. Ezt a START vizsgálat is megerősítette. Ugyanakkor a START első 3 éve azt bizonyítja, hogy a korán kezdett budesonide kezelés védelmet jelent a súlyos állapotrosszabbodások ellen.

Egyéb, a nappali és éjszakai tünetek gyakoriságára, az asztmamentes napok számára, és más asztma-gyógyszerek használatára vonatkozó adatokat is gyűjtöttek. A adatokat is gyűjtöttek kezelésben részesültek minden mért paraméterben felülmúlták a kontroll csoport tagjait.

A vizsgálat második része (4.-5.-év) a korán kezdett inhalációs kortikoszteroid kezelésnek a légzésfunkcióra gyakorolt hatásaira koncentrál. Az első eredmények erről a szakaszról 2003. novemberében várhatók.

Az első három év eredményei alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy az inhalációs kortikoszteroiddal történő korán megkezdett kezelés az enyhe asztma fenntartó kezelésében is az elsőként választandó megoldás.

A START egy jelenleg is folyó vizsgálat. Az első három év eredményei már igazolták a budesonide légzésfunkcióra gyakorolt kedvező hatását, a végleges 5 éves adatok, melyek 2003. novemberében várhatók, részletesebb áttekintést nyújtanak majd.

(Az adatok a legnagyobb, egész Földre kiterjedő epidemiológiai vizsgálatból származnak: ISAAC- International Study on Asthma and Allergy in Children, 1998; a vizsgálat 2002-ben kezdődött harmadik szakaszába a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet vezetésével Magyarország is bekerült.)

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15, +22 °C
Minimum: +10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég, északon lehet szakadozottabb a felhőzet. Elszórtan, főleg délen számíthatunk esőre, záporra. Délután továbbra is sok lesz felettünk a felhő. Délen többfelé lehet eső, zápor, máshol nagy csapadék nem valószínű. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 22 fok között alakul. Késő este 10, 15 fok lesz. Szombaton hidegfronti hatás várható, nagy terhelés éri a szervezetet. Erős görcsös panaszok léphetnek fel, többek között görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek. Romolhat a szívbetegek állapota, az arra hajlamosak keringési és vérnyomáspanaszokat tapasztalhatnak. Csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső