A penész egy olyan gombafajta, amelynek növekedéséhez jellemzően sötét, nedves környezet szükséges. Elszaporodhat a pincében, a fürdőszobában, a lejárt szavatosságú élelmiszerekben, de az udvaron összegereblyézett falevélhalomban is felbukkanhat. Elsődleges allergénje a penészspóra, amely a levegőben terjed, és ha az arra érzékenyek belélegzik, allergiás reakciót okozhat.
A penészgomba-allergia tünetei
A penészgomba-allergia tüneteit - mint az allergiáknál általában - a szervezet téves immunválasza generálja. A belélegzett penészspórákat a szervezet betolakodóként azonosítja, és antitesteket kezd termelni ellenük. Kiemelendő, hogy csak bizonyos penészgombafélék okoznak allergiát, és az, hogy allergiásak vagyunk egy penészgombafajra, nem jelenti azt, hogy egy másikra is érzékenyen reagálunk majd. A leggyakoribb allergiát okozó penészgombák közé tartozik az Alternaria, az Aspergillus, a Cladosporium és a Penicillium.
A penészgomba-allergiához általában légúti tünetek kapcsolhatók. Kifejezetten jellemző a köhögés, a tüsszögés, az orrdugulás, -viszketés vagy -folyás, a szemviszketés, a könnyezés, a torokfájás, illetve a légszomj. Asztmásoknál akár asztmás roham is kialakulhat. Az, hogy az érintetteknél pontosan milyen panaszok jelentkeznek, és azok mennyire súlyosak, egyénenként változik. Előfordulhat, hogy a tünetek egész évben fennállnak, de az sem ritka, hogy csak bizonyos időszakokban tapasztalhatóak. Jellemző például, hogy rosszabb az allergia, ha nyirkos, hűvös az idő, vagy ha hosszabb időt töltünk el olyan helyiségben, épületben, ahol magas a penészgomba koncentrációja (ezt a jelenséget gyakran "beteg épület szindrómaként" emlegetik).
Számos tényező növelheti a penészgomba-allergia kialakulásának valószínűségét, vagy súlyosbíthatja a már meglévő allergia tüneteit. Ilyen például, ha a családban már előfordult allergia és asztma, ha olyan területen dolgozunk, ahol magas a penésznek való kitettség (mezőgazdaság, fakitermelés, borászat stb.), illetve ha az otthonunkban magas a páratartalom és/vagy rossz a szellőzés.
Mit tegyünk, hogy jobban legyünk?
Amennyiben arra gyanakszunk, hogy penészgomba-allergiánk van, minél hamarabb jelentkezzünk be allergológushoz, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után azonosíthatja a tüneteket okozó allergént. Ami a kezelést illeti: értelemszerűen az lenne a legjobb, ha teljes mértékben el tudnánk kerülni a kiváltó okot, ez azonban sajnos nem mindig lehetséges. Célszerű tehát olyan, patikából beszerezhető készítményeket használni, amelyek segítenek a kellemetlen tünetek enyhítésében, megszüntetésében. Hatásosak lehetnek egyebek mellett az antihisztaminok, a nazális kortikoszteroidok (szteroidtartalmú orrspray-k) vagy a dekongesztánsok (nyálkahártya-lohasztók) is.
Néhány életmódbeli változtatás is elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkentsük a penésznek való kitettséget, és ezáltal javuljon az állapotunk. Figyelnünk kell például arra, hogy az otthonunk páratartalma ne legyen magasabb 50 százaléknál - ebben segít a rendszeres szellőztetés (ami különösen lényeges az olyan nyirkos helyiségekben, mint a fürdőszoba), de ha szükséges, használhatunk páramentesítő készüléket is.
Ha van rá lehetőség, a mosott ruhát mindig a szabad levegőn szárítsuk, és annak érdekében, hogy biztosítsuk a fal megfelelő szellőzését, ne toljuk rá túlságosan a bútorokat. Meglepő lehet, de a penész a szobanövények földjében, levelein is megjelenhet - hogy ezt elkerüljük, érdemes rendszeresen átmozgatni a földet, és tartózkodni a túlöntözéstől. Az sem szerencsés, ha télen igyekszünk spórolni a fűtésen, és így folyamatosan hideg van a lakásban. Lehet, hogy kevesebb rezsit fogunk fizetni, cserébe azonban nagyobb a rizikója a penész megjelenésének is.
