Magyarországon mintegy 1,5-2 millió ember érzékeny a virágporra, 40-60 százalékuk a parlagfűre is allergiás. Allergiáról akkor beszélünk, ha a környezetünkben lévő ártalmatlan anyagokat, például a polleneket immunrendszerünk veszélyes behatolóként azonosítja, emiatt túlérzékenységgel, tulajdonképpen indokolatlan válasszal reagál - mondta el dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának adjunktusa. Hozzátette, a veleszületett allergiás vagy atópiás hajlamot öröklött tényezők alapozzák meg. A másik fontos faktor az allergiát kiváltó anyag, azaz az allergén jelenléte és mennyisége. Ezen kívül meghatározó még a korai anyai magzati élet, a táplálkozás, a környezet- és levegőszennyezés, az aktív és passzív dohányzás, az antibiotikumok és gyógyszerek rendszeres szedése, a stressz, a mozgáshiány és az elhízás egyaránt.
Amennyiben korábban nem volt allergiás tünetünk, ám most két hétnél tovább fennáll az orrfolyás, könnyezés és tüsszentés, akkor lehetséges, hogy allergiás náthával van dolgunk, különösen, ha másnál is előfordul a családban. Először érdemes a háziorvoshoz fordulni, aki megkezdi a szezonális nátha tüneteinek kezelését. Emellett fül-orr-gégészeti, allergológiai szakambulanciára is elmehetünk. A betegséget részletes anamnézis, kórelőzmény-felvétel, a bőrön végzett Prick-teszt elvégzése alapján diagnosztizálják. Utóbbit érdemes tünetmentes időszakban elvégezni, lehetőleg a pollenszezon előtt vagy után. Lázasan, várandósan, kiterjedt bőrgyógyászati elváltozás esetén nem ajánlott ez az eljárás - ilyenkor inkább vérvétel útján határozzák meg a reakciókat kiváltó allergéneket.
Hogyan kezeljük?
Azoknak, akik érzékenyek a virágporra, reggel hat óra és dél között nem érdemes a szabadban tartózkodniuk, és lehetőség szerint ne szellőztessenek és ne vezessenek lehúzott ablaknál, mert a virágpor sűrűsége általában ilyenkor a legnagyobb - javasolta az allergológus. A tünetek mérséklése érdekében - ventilátorok helyett - célszerű légkondicionálót, pollenszűrőt használni a lakásban és az autóban. A ruhákat ne szárítsuk a szabadban, a levetett ruhákat ne tároljuk a hálószobában, továbbá ne csak kezet és arcot, de hajat is mossunk sűrűbben. Ha az orrnyílás környékét bekrémezzük, akkor megköthetjük a virágporokat, míg szemtünetek esetén a napszemüveg és a műkönny is segít. Ne fogyasszunk méz-, propolisz- vagy virágportartalmú készítményeket, gyógynövényt tartalmazó teákat, valamint ne használjunk ilyen kozmetikumokat sem.
Gyógyszerek és immunterápia
A tünetek enyhítésében komoly szerepet kap a gyógyszeres kezelés, amelyet időben el kell kezdeni. A bázisterápia alapját az antihisztamin és a lokális szteroid képezi. Használhatóak eseti jelleggel, a szezonban rendszeresen vagy éppen megelőző céllal. Legnépszerűbbek az antihisztaminok, amelyek a hízósejtekből az allergén hatására felszabaduló hisztamin - mint legfontosabb azonnali hatású molekula - hatását akadályozzák meg azáltal, hogy a célsejtekhez történő kötődésüket gátolják meg. Tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is kaphatóak.
A szteroidokat tartalmazó orrsprayk helyileg gátolják a gyulladást, legintenzívebben az orrdugulást képesek mérsékelni, de az összes tünetre jó hatásúak. Az új, leukotrién-antagonista gyógyszerek a hízósejtekből nem azonnal felszabaduló zsírszármazékok hatását semlegesítik, amelyek a gyulladás elmélyülésért tehetők felelőssé. Megelőző céllal alkalmazhatóak az úgynevezett kromolinok, amelyek a hízósejtek tárolt tartalmát felszabadító képességét gátolhatják.
A specifikus immunterápia alkalmazásával egy adott allergénre az allergiás tünetek kialakulását előzhetjük meg a pollen által kiváltott immunválasz módosítása révén. Jelenleg ez az egyetlen kezelési mód, amely az allergiát kiváltó okra hat. Amennyiben ismert és korábban már kivizsgált allergiánk van, nagyon fontos, hogy a gyógyszereinket a tünetek, panaszok kialakulása előtt kezdjük el szedni, mert a hatás kialakulásához idő kell.
Ételek, amelyek bajt okozhatnak
Bizonyos gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények allergénszerkezete hasonló lehet a virágporokéhoz, így fogyasztásuk orrfolyást, orrdugulást okozhat - ezt nevezzük az élelmiszerekkel való keresztreakciónak. A parlagfűre jellemző hatást vált ki a görögdinnye, a sárgadinnye, a banán, a paradicsom, az uborka, a cukkini, a tök és a napraforgómag, míg a zellernek, a sárgarépának, a petrezselyemnek, az almának, a kivinek, a mangónak és a méznek a feketeürömre jellemző tünete van. A cseresznye, a meggy, a szilva, az alma, a körte, a barack és a burgonya a nyírfára jellemző hatást okozhat, míg a gabonafélék, a dinnye, a narancs, a szója vagy a borsó a pázsitfüvekre jellemző hatást válthatja ki.
