Habár a növények virágzása általában szemet gyönyörködtető látvány, a levegőbe kerülő pollenek sokaknál válthatnak ki kellemetlen panaszokat. A szezonális allergiában szenvedőknél többféle növényfaj is állhat a hirtelen fellépő tünetek mögött: klasszikusan allergén például a parlagfű, útifű, üröm, pázsitfűfélék, mogyoró, nyír, éger, kőris, juhar és a nyárfa pollenje. De miért kezdünk el tüsszögni ezeknek az egyébként ártalmatlan és régóta a környezetünkben élő növények hatására, és hogyan kezelhetjük az allergiás tüneteinket?
Miért vagyunk allergiások a pollenekre?
A panaszok hátterében az immunrendszer túlzott reakciója áll, amely veszélyes anyagként, pontosabban allergénként ismeri fel a levegőben lévő pollenek egy részét és ellenanyagot kezd termelni ellenük. Ennek hatására nyálkahártya-duzzanat és gyulladások alakulnak ki, amelyek a náthára is jellemző tüneteket produkálják, például orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és kipirosodott szemek. Ezek a panaszok sokaknál olyan intenzívek, hogy már az éjszakai pihenésüket is meggátolják. Az alváshiány pedig nemcsak fáradságot okoz, de hosszabb távon súlyos betegségek (például diabétesz, keringési betegségek) kialakulását is elősegítheti. Éppen ezért nem csak a beteg komfortérzete miatt szükséges az allergiás panaszok mérséklése vagy megszüntetése.
Az orvosok a tünetekből kiindulva állítják fel a diagnózist, de fontos megállapítaniuk azt is, hogy csak egyszerű szénanátháról vagy allergiás asztmáról van-e szó. Hogy pontosan mire allergiás a vizsgált személy, az könnyen kideríthető a többi között az alapján is, hogy milyen környezetben él (tart-e kutyát vagy macskát, mennyire lakik a természethez közel). Amennyiben az allergiás panaszokat növényi pollenek váltják ki, meg kell vizsgálni, hogy az év melyik szakaszában a legintenzívebbek a tünetek, illetve hogy akkor melyik növénynek magas a pollenkoncentrációja a levegőben. Pontos eredményt biztosít továbbá az allergiateszt is, ez már részletesebb információkkal szolgál az allergiát kiváltó tényezőkről.
A pollenallergia kezelése
Szerencsére a patikák polcain több olyan, vény nélkül is kapható készítmény elérhető, amellyel gyorsan megszüntethető az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, illetve a többi allergiás tünet. Ezek az antihisztamin-tartalmú készítmények rendszerint egy órán belül megszüntethetik a panaszokat, és egész napra biztosíthatják a szabad légzést. Léteznek emellett a nyálkahártyát összehúzó szteroidos orrspray-k és cseppek is, valamint előfordulhat, hogy valamilyen izomlazító készítményt is felír az orvos, amely a görcsös panaszokat enyhítheti.
Az allergia kezelésében is egyre nagyobb teret nyernek az úgynevezett immunterápiák, melynek során a beteg szervezetébe nagyon kis adagban juttatják be a haszontalan immunreakciót kiváltó anyagot, majd az adagot egyre emelik, hogy így szoktassák hozzá a szervezetet az allergénekhez. Nagy előnye, hogy hosszú távú hatás érhető el vele, viszont leginkább akkor alkalmazható sikerrel, ha csak egy-két allergén okoz problémát a betegnél. Ezt a terápiát kórházakban, tünetmentes időszakban végzik el, elsősorban akkor, ha a beteg életminőségét már jelentősen befolyásolják a fennálló tünetek.
A gyógyszeres kezelésen túl az allergiás tüneteket az is enyhítheti, ha az érintett személy lehetőség szerint kerüli a kontaktust az allergénekkel. Ez főleg akkor megvalósítható, ha a beteg csak 1-2 allergénre mutat túlérzékenységet. A problémás növény virágzási időszakában érdemes megfogadni néhány tanácsot: ezekben a hetekben inkább a kora hajnali és késő esti időszakban tanácsos szellőztetni, valamint a réteket is érdemes elkerülni. Tanácsos továbbá a megszokottnál is gyakrabban hajat és ruházatot mosni, hogy ezzel is csökkentsük a pollenekkel töltött időt.
