Romlik a szemünk, ha félhomályban olvasunk?

A közhiedelem szerint rontja a látást, ha félhomályban olvasunk, tudományosan ugyanakkor nem bizonyított ez a feltevés.

A villamos áram megjelenése előtt az ember évszázadokig a gyertya fényénél, félhomályban olvasott, mégis az elmúlt időszakban nőtt meg a rövidlátók száma. Általános vélekedés, hogy rossz látási viszonyok között az olvasás rongálja a szemet. De tényleg igaz lenne ez?

A rövidlátást kapcsolják össze sokszor a félhomályban történő olvasással, pedig a kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz - írja az Origo . A fényszegény környezetben való olvasás egyedül átmeneti szemfáradtságot okoz: a fényhiányos környezetben a szemnek folyton a legtágabban kell tartania a pupillát, hogy minél több fényt juttasson a látószervbe, és koncentrálnia kell arra a jóval kisebb mennyiségű fényre, ami a papírról verődik vissza, hogy meg tudja különböztetni a betűket a papírtól. Ez azonban a szem pihentetésével hamar orvosolható.

Nagyobb problémát jelent ugyanakkor, ha az ember sokat olvas, illetve közeli tárgyakra fókuszál hosszú ideig. Ha valaki a munkájából adódóan hosszú órákon keresztül nézi a monitort, a szem izmai idővel megnyúlnak, és maga a szemgolyó is deformálódik, ami rövidlátáshoz vezet. Jelenleg legalábbis ez a teória magyarázza, hogy miért több a rövidlátó a közeli szemmunkát kívánó munkát végzők között. Egyértelműen azonban még ezt az elméletet sem sikerült bizonyítani.

Fárasztja a szemet, ha rossz fényviszonyok között olvasunk, rövidlátáshoz azonban nem feltétlenül vezet

Nem túl fényes a jövőkép sem: az Ophthalmology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint 2000 és 2050 között meghétszereződik a rövidlátók száma a világon. A kutatás szerint 1970 és 2000 között az USA-ban megduplázódott a rövidlátók száma, Ázsia egyes részein pedig ennél is durvább volt a növekedés, a friss felmérések szerint a dél-koreai tinédzserek 96 százaléka rövidlátó. Szingapúrban, Kínában és Japánban a tinik között ez az arány 80-90 százalék.

A kutatók szerint az egész hátterében életmód- és viselkedésváltozások állnak: például keveset vagyunk a szabadban. Sokkal több időt töltünk bent, mint valaha az emberi történelemben, de a tudósoknak még nem sikerült rájönniük, pontosan milyen biológiai folyamat van a szemünk romlása mögött. Valószínűleg nem a képernyő előtt eltöltött idő növekedése az ok: a rövidlátás már bőven az okostelefonok bámulása előtt elkezdett növekedni.

Forrás: Origo

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
magas rosttartalom
Ugyanolyan rostdús, mint az útifűmaghéj, de negyedannyiba kerül – ez a 3 legjobb alternatíva
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +4 °C

Északkelet felől fokozatosan szakadozik, helyenként csökken a felhőzet, ezzel együtt egyre kevesebb helyen eshet az eső. Az északias szél fokozatosan veszít erejéből, de a Dunántúlon és északkeleten helyenként erős marad.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között alakul, de a szélvédett északi völgyekben gyenge fagy sem kizárt. Északi-északkeleti áramlással hideg levegő zúdul a Kárpát-medence fölé, ami az arra érzékenyek körében hidegfronti jellegű hatást fejthet ki.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Boldogság vagy stressz: melyik hormon irányít? – Kvíz A hormonok apró kémiai hírvivők, amelyek szinte minden testi és lelki folyamatunkat szabályozzák. De vajon melyik fajtájuk miért felel?
kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.