Romlik a szemünk, ha félhomályban olvasunk?

A közhiedelem szerint rontja a látást, ha félhomályban olvasunk, tudományosan ugyanakkor nem bizonyított ez a feltevés.

A villamos áram megjelenése előtt az ember évszázadokig a gyertya fényénél, félhomályban olvasott, mégis az elmúlt időszakban nőtt meg a rövidlátók száma. Általános vélekedés, hogy rossz látási viszonyok között az olvasás rongálja a szemet. De tényleg igaz lenne ez?

A rövidlátást kapcsolják össze sokszor a félhomályban történő olvasással, pedig a kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz - írja az Origo . A fényszegény környezetben való olvasás egyedül átmeneti szemfáradtságot okoz: a fényhiányos környezetben a szemnek folyton a legtágabban kell tartania a pupillát, hogy minél több fényt juttasson a látószervbe, és koncentrálnia kell arra a jóval kisebb mennyiségű fényre, ami a papírról verődik vissza, hogy meg tudja különböztetni a betűket a papírtól. Ez azonban a szem pihentetésével hamar orvosolható.

Nagyobb problémát jelent ugyanakkor, ha az ember sokat olvas, illetve közeli tárgyakra fókuszál hosszú ideig. Ha valaki a munkájából adódóan hosszú órákon keresztül nézi a monitort, a szem izmai idővel megnyúlnak, és maga a szemgolyó is deformálódik, ami rövidlátáshoz vezet. Jelenleg legalábbis ez a teória magyarázza, hogy miért több a rövidlátó a közeli szemmunkát kívánó munkát végzők között. Egyértelműen azonban még ezt az elméletet sem sikerült bizonyítani.

Fárasztja a szemet, ha rossz fényviszonyok között olvasunk, rövidlátáshoz azonban nem feltétlenül vezet

Nem túl fényes a jövőkép sem: az Ophthalmology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint 2000 és 2050 között meghétszereződik a rövidlátók száma a világon. A kutatás szerint 1970 és 2000 között az USA-ban megduplázódott a rövidlátók száma, Ázsia egyes részein pedig ennél is durvább volt a növekedés, a friss felmérések szerint a dél-koreai tinédzserek 96 százaléka rövidlátó. Szingapúrban, Kínában és Japánban a tinik között ez az arány 80-90 százalék.

A kutatók szerint az egész hátterében életmód- és viselkedésváltozások állnak: például keveset vagyunk a szabadban. Sokkal több időt töltünk bent, mint valaha az emberi történelemben, de a tudósoknak még nem sikerült rájönniük, pontosan milyen biológiai folyamat van a szemünk romlása mögött. Valószínűleg nem a képernyő előtt eltöltött idő növekedése az ok: a rövidlátás már bőven az okostelefonok bámulása előtt elkezdett növekedni.

Forrás: Origo

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, foltokban tartósan ködös idő várható. Szitálás helyenként előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz.A csúcsérték 2 és 6 fok között változik. Ma frontmentes idő várható, megpihenhet tehát a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!