Romlik a szemünk, ha félhomályban olvasunk?

A közhiedelem szerint rontja a látást, ha félhomályban olvasunk, tudományosan ugyanakkor nem bizonyított ez a feltevés.

A villamos áram megjelenése előtt az ember évszázadokig a gyertya fényénél, félhomályban olvasott, mégis az elmúlt időszakban nőtt meg a rövidlátók száma. Általános vélekedés, hogy rossz látási viszonyok között az olvasás rongálja a szemet. De tényleg igaz lenne ez?

A rövidlátást kapcsolják össze sokszor a félhomályban történő olvasással, pedig a kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz - írja az Origo . A fényszegény környezetben való olvasás egyedül átmeneti szemfáradtságot okoz: a fényhiányos környezetben a szemnek folyton a legtágabban kell tartania a pupillát, hogy minél több fényt juttasson a látószervbe, és koncentrálnia kell arra a jóval kisebb mennyiségű fényre, ami a papírról verődik vissza, hogy meg tudja különböztetni a betűket a papírtól. Ez azonban a szem pihentetésével hamar orvosolható.

Nagyobb problémát jelent ugyanakkor, ha az ember sokat olvas, illetve közeli tárgyakra fókuszál hosszú ideig. Ha valaki a munkájából adódóan hosszú órákon keresztül nézi a monitort, a szem izmai idővel megnyúlnak, és maga a szemgolyó is deformálódik, ami rövidlátáshoz vezet. Jelenleg legalábbis ez a teória magyarázza, hogy miért több a rövidlátó a közeli szemmunkát kívánó munkát végzők között. Egyértelműen azonban még ezt az elméletet sem sikerült bizonyítani.

Fárasztja a szemet, ha rossz fényviszonyok között olvasunk, rövidlátáshoz azonban nem feltétlenül vezet

Nem túl fényes a jövőkép sem: az Ophthalmology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint 2000 és 2050 között meghétszereződik a rövidlátók száma a világon. A kutatás szerint 1970 és 2000 között az USA-ban megduplázódott a rövidlátók száma, Ázsia egyes részein pedig ennél is durvább volt a növekedés, a friss felmérések szerint a dél-koreai tinédzserek 96 százaléka rövidlátó. Szingapúrban, Kínában és Japánban a tinik között ez az arány 80-90 százalék.

A kutatók szerint az egész hátterében életmód- és viselkedésváltozások állnak: például keveset vagyunk a szabadban. Sokkal több időt töltünk bent, mint valaha az emberi történelemben, de a tudósoknak még nem sikerült rájönniük, pontosan milyen biológiai folyamat van a szemünk romlása mögött. Valószínűleg nem a képernyő előtt eltöltött idő növekedése az ok: a rövidlátás már bőven az okostelefonok bámulása előtt elkezdett növekedni.

Forrás: Origo

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: -1 °C

A döntően derült időt követően hajnaltól a délnyugati tájak fölé némi fátyolfelhőzet érkezik. Foltokban köd képződik. Csapadék nem lesz. Nagyrészt gyenge, mérsékelt marad a légmozgás.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -6 és +1 fok között alakul. A Charles ciklon elvonult, hétvégére nyugodtabbra fordul már az időjárás és az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.