A hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díjával 1985 óta minden évben egyetlen európai tudóst tüntetnek ki az összes tudományterületről. "Roska Botond kutatása reményt jelent olyan új kezelési módok kidolgozására, melyek visszaadhatják a vakok látását" - fogalmazott Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere a hétfői ünnepélyes díjátadón. Az alapítvány indoklása szerint a magyar tudós forradalmi változást hozott a szemészetben, a világ egyik legnagyobb szaktekintélye a látás területén és a retina kutatásában.
A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek júniusban elmondta: 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már viszont nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás visszaállítását célzó génterápiás kísérletekről akkor elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással . A kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást. A kísérletek Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folynak. Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki, és várhatóan az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.
Nemzetközileg is elismert a magyar tudós munkássága
Roska Botond tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. A többi között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látásvisszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.
