A laboratóriumi minták általában vérből, vizeletből, köpetből, székletből származnak. A legtöbb vizsgálathoz minimális előkészület szükséges: a vérvétel általában éhgyomorra történik, a vizeletből az első reggeli vagy 24 órás gyűjtött vizelet is megfelel.
A klinikai laboratóriumok feladata, hogy világos választ adjanak az orvosok, klinikusok kérdéseire a beteg állapotával, gyógyításával kapcsolatosan.
Mit mérünk vizeletből?
Vizeletvizsgálatot leggyakrabban húgyúti vagy veseproblémák gyanúja esetén rendel el az orvos, de olyan betegségek is kimutathatók ezen a módon, melyek nem a kiválasztó rendszerrel kapcsolatosak, pl. cukorbetegség. A vizsgálathoz a legjobb, ha a reggeli első vizeletből vesszük a mintát. Ehhez az ún. „középsugaras” mintára van szükség, ami azt jelenti, hogy a gyűjtőedénybe nem töltjük be a vizelés elején, illetve végén érkező vizeletet.
Jód
A jód a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség. A felnőtt szervezet napi jódszükséglete 150 ugramm.
A jódhiány következményei
- terhesség alatt súlyos és vissza-fordíthatatlan szellemi és testi fogyatékosságot okozhat a születendő gyermekben
- gyermekek esetében a növekedésben való visszamaradás, alacsonyabb intelligencia hányados lehet a jódhiány következménye
- a felnőttkori jódhiány pedig lassú anyagcserét okoz, ami miatt súlygyarapodáshoz, lassú gondolkodáshoz és beszédhez, az érzelmi élet elszürküléséhez vezethet
A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből.
Mit mérünk vérből?
D-vitamin
A D-vitamin (kolekalciferol) bőrben keletkezik a napfény UV-sugarainak hatására. Fontos szerepe van a kalcium-, a foszfát- és a csontanyagcserében, az immunrendszer megfelelő működésében. Bizonyos ráktípusok, valamint autoimmun betegségek megelőzése miatt is érdemes figyelmet szentelnünk a D-vitamin megfelelő szintjére. A megfelelő D-vitaminszint vizsgálatához vénás vérből szükséges mintát venni.
Koleszterin
A koleszterin például nélkülözhetetlen a sejtfalakban, vagy bizonyos hormonok termelődéséhez. Az érfalakra lerakódva azonban csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet, rontva a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon vérminta segítségével végzik.
Vércukorszint-mérés
Fontos tudni, hogy a vércukorszint állandóan változik a szervezetben. Ha nem éhgyomorra érkeztünk a vizsgálatra, a cukorszint az átlagosnál magasabb lesz! Többek között ezért kérik az orvosok, hogy semmiképpen se reggelizzünk vérvizsgálat előtt.
Allergiák vizsgálata vérből
Az IgE alapú allergia vérvizsgálat alkalmas légúti allergiák (például poratka, parlagfű, háziállat), ételallergiák, valamint esetenként a gyógyszerallergia, illetve méh- és darázsméreg allergia kivizsgálására.
Májfunkció vizsgálata
A májfunkció kivizsgálásához a vérképben egyes enzimek, fehérjék és az epefesték vizsgálata történik meg leggyakrabban, ezek tartományon túli értékét több betegség, vírusfertőzés, a túlzott alkoholfogyasztás és a rendszeres gyógyszerszedés is befolyásolhatja különböző mértékben.
Pajzsmirigy-működés
A pajzsmirigy működési zavara (alul működés vagy túl működés) is kimutatható vérből. A pajzsmirigy hormonjainak (TSH, FT3, FT4) vérből történő mérését, illetve a tüneteket nem okozó pajzsmirigy specifikus antitestek vizsgálatára is sor kerül a vizsgálat során.
Vérvétel, vérkép
A vérvizsgálat számtalan adatot közöl az orvos számára egészségi állapotunkról. A vérvétel során a vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék vagy trombociták relatív vagy abszolút számát határozzák meg.
Mit mérünk nyálból?
Hormonális zavarok
A nyál vizsgálatával a férfi és a női nemi hormonok (ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron stb.) szintje egyaránt vizsgálható. Ez segíthet például a menstruációs problémák, a PCOS, a meddőség, a hypogonadizmus („férfiklimax”) diagnosztizálásában.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szervezetben lévő gyulladásokra utal nyálban is kimutatható C-reaktív protein (CRP). A szívbetegek nyálában szignifikánsan magasabb ennek a vegyületnek az aránya, mint az egészséges emberekében.
Daganatos betegségek
A legújabb kutatási eredmények szerint három olyan daganatos betegség van, melyekre a nyálban található biomarkerek is utalnak. A hasnyálmirigyrák, az emlőrák és a szájüregi daganatok korai diagnosztizálásában lehet nagy szerepe a nyálvizsgálatnak, különösen azokban az esetekben, amelyekben az érintettnek nincsenek tünetei.
Ínyproblémák
Nemcsak bizonyos, az ínybetegségekre utaló biomarkereket lehet vizsgálni a nyálból, hanem olyan kórokozók meglétét és szintjét, melyek közvetetten járulnak hozzá az ínyproblémák kialakulásához.
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a SYNLAB Hungary Kft. támogatta.
