Ne vegye a szívére!

Sokat emlegetjük a magas koleszterinszint okozta gondokat, de vajon tényleg tisztában vagyunk vele, milyen következményei lehetnek? A fenti címet ugyanis még folytathatnánk: és ne menjen az agyára, ne kerüljön a lábába...

<img src="https://media.hazipatika.com/cikkek/main/66/33663366_1.jpg" alt="" />Egy ok - többféle következmény

Elterjedőben van az az egységes szemlélet az orvostudományban, amely egyazon okra, az érrendszer elváltozásaira vezet vissza egymástól távoli szervekben történő megbetegedéseket, például a szív-, az agy- és a végtagi károsodások egy részét. A szívinfarktus, az agyi katasztrófák és a végtagtrombózisok hátterében ugyanis egyaránt az érfalak romló állapota, a lerakódások, az elzáródások, az érelmeszesedés, illetve ezek kiváltó okai, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás stb. áll.

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel, ateroszklerózissal kezdődik. A tartósan fennálló magas vérzsírszint miatt az érfalakon zsírból, ásványi anyagokból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek az erek rugalmasságát csökkentik, átmérőjét szűkítik. Ha ezek a lerakódások leválnak és bekerülnek a véráramba, elzárhatják annak útját. Attól függően, hogy hol, az agyi, a szív- vagy a végtagi területeken keletkezik-e az elzáródás, következik be szívinfarktus, agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy végtagi trombózis. Néhány éve egy felmérés kimutatta azt is, hogy ugyanazon beteget sújthatja mindhárom típusú megbetegedés: egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül számíthat egy stroke bekövetkeztére. Fordítva is igaz: egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is, és a végtagi érszűkülettel küzdő beteget is fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegséggel kapcsolatban is.

A többarcú koleszterin

Amennyiben a szérum-koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő. Bár a köztudatban leginkább csak a koleszterin vált ismertté, a vérzsíroknak több fajtája van, így az LDL-, a HDL- koleszterin, valamint a triglicerid. Az LDL-koleszterin egy zsírtartalmú fehérjemolekula, amelynek az a szerepe, hogy a sejtekhez szállítsa a koleszterint. A HDL pedig a máj felé szállítja a fölös vérzsírokat, így jótékony, érvédő hatású. Az LDL egészséges határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. Efölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága, ugyanis a bevitt, de fel nem használt koleszterin lerakódik az érfalon, érelmeszesedést, érszűkületet okozva. Így az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, míg a HDL-ből több kellene. A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye.

A magas koleszterinszint veszélyességét növeli, hogy csak a laboratóriumi szérumkoleszterin mérés mutatja ki, mivel semmilyen érezhető tünete vagy látható jele nincs.

Szívinfarktus!

Pontosabban: szívizominfarktusról beszélünk akkor, amikor a szívizom vérellátása hirtelen elégtelenné válik, ezért az oxigénhiány következtében kisebb-nagyobb területen elhal. Leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szív izmaihoz vért és ezáltal oxigént szállító koszorúsér egyik ágába jutott vérrög (trombus) elzárja a vér útját. A szívinfarktus többnyire hirtelen támad, bár bizonyos tünetek többnyire már órákkal, napokkal korábban utalnak rá. Ilyen jel lehet a visszatérő mellkasi fájdalom (angina), amit a szív vérellátásának pillanatnyi zavara okoz. A szívinfarktus tünetei: a hirtelen támadó, percekig tartó, nyomó, szorító érzés a mellkas középső részén, a szegycsont tájékán, amely innen a bal karba, a vállba, a lapocka alá, néha az állkapocsba is kisugárzik. Mindehhez társul a légszomj, az izzadás, a szédülés, a pánikérzet, az ájulás, a hányinger és az émelygés. A betegség kockázati tényezői a magas koleszterinszint mellett a magas vérnyomás, a dohányzás, a testmozgás hiánya, a túlsúly, a cukorbetegség, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás és az öröklött hajlam.

Agyi katasztrófák

Az agyi érkatasztrófa - nemzetközileg elfogadott nevén a stroke - a rák és a szívbetegségek után a harmadik leggyakoribb halálok Európában: évente 1,4 millió halálos áldozata van. Magyarországon évente százezernyi embert kezelnek kórházban agyi keringési zavarral, és egy kisebb városka lakossága, mintegy húszezer ember hal meg évente stroke következtében. A köznyelvben agyvérzésnek, szélütésnek ismert stroke a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása. A kiváltó oka szerint jól elkülöníthető a két típusa: a gyakoribb agyinfarktus hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll, az esetek egyötödében pedig agyvérzés következik be az agyat ellátó ér (baleseti sérülése, nagyfokú meszesedése, merevsége, kiugró magas vérnyomás miatti) megrepedésének következményeként.

Az agyi infarktus kialakulhat úgy, hogy egy vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás bereped és elzárja az agyi artériát, és úgy is, hogy meglévő szívbetegség miatt vérrög képződik a szívben és leszakadva, a véráramba kerülve ez zárja el az agyi eret. A betegség kockázati tényezői megegyeznek a szívinfarktus rizikófaktoraival, kiegészítve azzal, hogy egy esetleg korábban lezajlott szívinfarktus a sokszorosára növeli a kockázatát. Ha az agyinfarktus vagy agyvérzés életfontosságú agyi területet érint, a halál azonnal bekövetkezik. Ha kisebb, periférikusabb területen zajlik, az érintett idegpályák működési zavaraiban mutatkozik meg. Így a tünete lehet a végtaggyengeség, féloldali jellegű bénulás, a látás-, beszédzavar, zavartság, erős szédülés, fejfájás, hirtelen eszméletvesztés. A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő: minél hamarabb kerül a beteg a stroke-centrumba (három óra a kritikus idő) és minél előbb megkezdik a szakszerű kezelését, annál jobbak az életkilátásai és az életminősége is.

Érszűkület a lábakban

A perifériás artériás érbetegség az alsó végtagok érszűkületeként jelenik meg. Enyhébb formájában a járás közben jelentkező fájdalom, görcs jellemzi, súlyosabb esetben a fájdalom már nyugalmi állapotban is jelentkezik. A legsúlyosabb állapotában a vérkeringés tartós elégtelensége, csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy lábfejen, amely súlyosbodása vagy felülfertőződése esetén akár a végtag amputációjához is vezethet. Az érszűkületet az alsó végtagok ereiben is ugyanúgy az érfalon megtapadt zsíros-meszes plakkok okozzák. Ha azonban a lerakódás egy része leszakad, és a vérrögöt, a trombust a véráram elviszi más életfontosságú szervekhez, ennek következményei még sokkal súlyosabbak lehetnek, mint a lábon tapasztalt tünetek: bekövetkezhet a fentebb felsorolt szívinfarktus és agyi infarktus is. Ezért a szakorvosok ma a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek tekintik.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció