Kezdetben láthatatlan a probléma
A visszeresség kialakulása során a lábon jelentkező elváltozásokat gyakran nem kíséri panasz, így ezeket a rendellenességeket többen csak kozmetikai problémaként kezelik, mások viszont elviselik az apróbb kellemetlenségeket - viszketés, nehéz, sajgó lábak-, mert nincs látható nyoma a problémának. A háttérben viszont már visszérbetegség húzódik meg.
Az érintettek nagy része megfelelő információ hiányában elhanyagolja a tüneteket, és csak akkor fordul orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladottabb stádiumba kerül, vagy már a szövődmények is jelentkeznek. Pedig ha a kezelést már a korai stádiumban elkezdik, akkor jó esély van a szövődmények elkerülésére.
Mire érdemes figyelni?
Ha az első figyelmeztető jeleket az érintettek nem hagynák figyelmen kívül, hanem komolyan vennék, akkor elkerülhető lenne a nagyobb baj, vagyis a szövődmények kialakulása.
A kezdődő visszerességnek eleinte még csak annyi jele van, hogy este hazaérve jól esik levenni a cipőt az elnehezülő lábról. Ilyenkor a lábfejen a lábbeli erőteljes nyomot hagy, ami a beledagadt lábra utal. Egy-egy fárasztó nap után a boka kicsit megvastagszik, a bőr viszket, s jelentkezik a sajgó, kissé fájdalmas láb. Nem ritka a boka körüli feszülés sem. Az érintetteknél az is előfordulhat, hogy éjszaka lábszárgörcsökre ébrednek. A betegség kialakulásának következő stádiuma, amikor a tünetek egyre erőteljesebben jelentkeznek, és a lábdagadás nem csak estére lesz zavaró, hanem napközben is kellemetlenséget okoz, és már minimális megterhelés is előhozza.
A kezeletlen lábon mintegy négy-öt év elteltével jelennek meg a tipikus visszeres dudorok, majd a komolyabb lábdagadtság és az ödémák.
Mi vár azokra, akik elhanyagolják magukat?
Alsó végtag vénáinál a felületes vénákban egy úgynevezett izompumpa mellett a billentyűk biztosítják a szív felé irányuló véráramlást. A felületes és a mély vénákat anasztomózisok (összeköttetés az erek között) kapcsolják össze.
A vénabillentyűk megfelelő működés esetén csak a szív felé irányuló véráramlást engedik, ha a vér visszafelé áramlana, a billentyűk záródnak. Ha a kötőszöveti gyengeség miatt a vénák kitágulnak, akkor a billentyűk vitorlái nem érnek össze, így a visszafolyó vér pangást és nyomásfokozódást okoz a vénákban. A visszérbetegség a vénabillentyű elégtelen működésével kezdődik, aminek következtében a vénafal károsodik, kitágul. A pangó vér kitágítja a kis ereket, amik így képtelenek lesznek a megfelelő sebességű szállításra. A kis és nagyobb vénák fala meggyengül. A szövet közötti térben maradó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el a kapilláris erek szomszédságában.
Előrehaladott betegség esetén a beteg életminősége is jelentősen romolhat.
