Az élet gyökere

A szív, ez az üreges, izmos szerv biztosítja a vér folyamatos keringését a testben, gondoskodik arról, hogy oxigén és energia jusson a sejtekhez, és hogy a bomlástermékeket elszállítsa. Létfontosságú funkciói miatt joggal nevezik "az élet pumpájának".

Több, mint testrész

Évezredeken át az emberi szívnek a (sokáig fel sem ismert) biológiai funkción túli, megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak. A lélek, a tudat, a szellem, az érzések központjának tekintették. A szív hatalmának kifejtését, indoklását találjuk például az i.e. VIII. századi Memphiszi Teológia következő részletében: "A szemek látása, a fül hallása, az orr lélegzése továbbít mindent a szív számára. Ő adja, hogy az értelem teljessége napvilágra jöjjön. A nyelv közli azt, amit a szív kigondol."

A hagyományos kínai felfogás szerint a szív nem annyira az érzelmek, érzések központja, mint inkább az ész, értelem, gondolkodás szerve. A hagyományos orvoslás szerint a testet, az egész szervezetet tekintették a császárnak. Ennek a császárnak a minisztere, minden emberi tevékenység parancsnoka a szív. A szív önálló szerv, amely minden más szervvel közvetlen kapcsolatban áll, ezért az "élet gyökerének" is nevezik. A bibliai felfogás szerint a szív az emberi lény legbensőségesebb része, a belátás, az érzelmek, a gondolatok, a jó és a rossz hajlamok székhelye. A szív az ember énje, belső világa, rejtett személyisége. A szív a hit, a remény, a szeretet, az öröm és az ezekkel ellentétes hajlamok székhelye.

Titokzatos, féltenivaló izomcsomó

A szív teljesítménye elképesztő: percenként átlagosan 72-szer húzódik össze és ernyed el, ezáltal mintegy hatezer liter vért továbbít naponta. 60 év alatt 189 216 000 000 000-szer "dobban" a szív. Mint minden szervnek, a szívnek is folyamatos, oxigénben gazdag vérellátásra van szüksége, ezt a feladatot a koszorúerek látják el. Könnyen belátható, hogy a szív és a koszorúerek megbetegedése, traumája közvetlenül az életet veszélyeztető állapothoz vezethet.

Magyarországon a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedésekben halnak meg. Szinte nincs is olyan család, amelyben ne történt volna már ilyen tragédia. Ennek ellenére még mindig meghökkentően keveset foglalkozunk azzal, hogy hogyan lehetne megelőzni a szív súlyos következményekkel járó megbetegedéseit. Rendezvények, előadások, szűrővizsgálatok figyelmeztetnek újra meg újra, hogy egészségünk jó eséllyel megőrizhető, ha sikerül életvitelünket "szívbaráttá" tenni. Remélhetőleg a megelőzés elmélete egyre inkább napi gyakorlattá válik. Nagy szükség lenne rá, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek a világ fejlett országainak túlnyomó többségében nagy problémát jelentenek, több mint 17 millió áldozatot követelnek évente. A szívbetegség az EU-ban a halálesetek 51 százalékáért felelős. Magyarországon évi 60-70 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, aránya háromszorosa a bővítés előtti EU országai átlagának.

Kockázatok, hatások

A szív- és érrendszeri betegségek többsége a modern és civilizált életmód egyértelmű következményeként alakul ki. Okai a már jól ismert tényezők: a magas koleszterin- és vérnyomásszint, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az elhízás, az alkohol. Magyarországon minden második felnőtt férfi és minden negyedik felnőtt nő dohányzik, márpedig a dohányosok szívinfarktus miatti elhalálozása háromszor nagyobb, mint a nem dohányzóké. A férfiak fele, a nők 62 százaléka túlsúlyos, s a felnőttek csupán 16 százaléka mozog rendszeresen.

A mozgásszegény életmód - ahogy arról már korábban szó volt - közvetlenül is veszélyeztető tényezőnek tekinthető amiatt is, hogy elősegíti más rizikófaktor (elhízás), illetve betegség (magas vérnyomás) kialakulását. Az érkatasztrófák fele megelőzhető! A WHO elemzése szerint a világnak ebben a térségében átlagosan öt évvel élhetnének tovább az emberek, ha sikerülne a legsúlyosabb egészségi kockázatokat felszámolni vagy mérsékelni. Magyarországon is a legfontosabb kockázati tényező a három egymással szorosan összefüggő életviteli probléma, a túltápláltság, a fizikai aktivitás hiánya és a dohányzás.

Versenyben a percekkel

A leggyakoribb "szívbajok" közül, az angina pectoris a koszorúér keringési zavara következtében alakul ki (a szív nem kap annyi vért, mint amennyi a zavartalan működéshez szükséges lenne), a szívinfarktus pedig akkor jön létre, amikor a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés. Rendkívül fontos, hogy ilyenkor minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már az esetek jelentős részében gyógyszerrel meg tudják szüntetni az elzáródást, amivel a szívizomelhalás részben vagy teljesen megakadályozható. A betegnek ugyanakkor a korai diagnózis az életét jelentheti. Amerikában ma az a divatos jelszó: " The time is myocardium", ami annyit tesz, hogy az idő szívizmot jelent. Minél hamarabb állítják helyre a koszorúér-keringést, annál több szívizmot nyer a beteg.

Sajnos, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, annyira, hogy esetenként az orvosnak is gondot jelent a diagnózis felállítása. Orvosi kivizsgálást igényel, mert beteg szívet jelezhet például a szokatlan fáradtság, alvászavar, légzési nehézség, félelemérzet, verejtékezés és mellkasi fájdalom. Mielőbb kórházba kell juttatni a beteget erős mellkasi fájdalom esetén, különösen. ha az szorító, nyomó jellegű, a mellcsont mögött jelentkezik és 30 percnél tovább tart valamint hirtelen jelentkező - rossz közérzettel, verítékezéssel járó - nehézlégzés esetén. Sok esetben a szívinfarktus első tünete a gyomorszájban érzett fájdalom, hányással vagy anélkül.

A sebészet diadala

Christian Barnard dél-afrikai sebész 1967. december 3-án hajtott végre a világon először szívátültetést: ötórás műtéttel a gépkocsibalesetet szenvedett 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe. Az első kísérlet páciense csupán 18 napig maradt életben, mivel nem sikerült elhárítani a szervezetnek a beültetett szerv elleni immunreakcióit. Egy hónap múlva sor került a második transzplantációra. Philip Blaiberg már 19 és fél hónapot élt új szívével. Napjainkban évente mintegy 3500 ilyen műtétet hajtanak végre világszerte. Ma már a betegek 90 százaléka éli túl magát a transzplantációs műtétet, 85 százalékos az egyéves, és 70-75 százalékos az ötéves túlélési esély. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben. Magyarországon 1992. január 3-án Szabó Zoltán professzor végzett először szívátültetést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján.

Nagy-Britanniában 2000-ben sikerrel alkalmazták az első, hosszú időre beültethető műszívet, amely a jövőben a szív-transzplantációk alternatívája lehet. A Jarvik 2000 névre hallgató, hüvelykujj nagyságú szerkezetet egyenesen a beteg szívbe ültetik: a bal kamra falához rögzítik, s innét nyomja ki a vért az aortába. (A bal kamra a szív legizmosabb része, ahonnan a testet friss vérrel ellátó nagyvérkör indul.) A műszer egy hajócsavarhoz hasonlóan működik, s egy perc alatt 4,5 liter vér kipumpálásra képes. Ez megközelíti a felnőtt, nyugalomban lévő egészséges ember keringési perctérfogatát, az 5 litert.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció