Több, mint testrész
Évezredeken át az emberi szívnek a (sokáig fel sem ismert) biológiai funkción túli, megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak. A lélek, a tudat, a szellem, az érzések központjának tekintették. A szív hatalmának kifejtését, indoklását találjuk például az i.e. VIII. századi Memphiszi Teológia következő részletében: "A szemek látása, a fül hallása, az orr lélegzése továbbít mindent a szív számára. Ő adja, hogy az értelem teljessége napvilágra jöjjön. A nyelv közli azt, amit a szív kigondol."
A hagyományos kínai felfogás szerint a szív nem annyira az érzelmek, érzések központja, mint inkább az ész, értelem, gondolkodás szerve. A hagyományos orvoslás szerint a testet, az egész szervezetet tekintették a császárnak. Ennek a császárnak a minisztere, minden emberi tevékenység parancsnoka a szív. A szív önálló szerv, amely minden más szervvel közvetlen kapcsolatban áll, ezért az "élet gyökerének" is nevezik. A bibliai felfogás szerint a szív az emberi lény legbensőségesebb része, a belátás, az érzelmek, a gondolatok, a jó és a rossz hajlamok székhelye. A szív az ember énje, belső világa, rejtett személyisége. A szív a hit, a remény, a szeretet, az öröm és az ezekkel ellentétes hajlamok székhelye.
Titokzatos, féltenivaló izomcsomó
A szív teljesítménye elképesztő: percenként átlagosan 72-szer húzódik össze és ernyed el, ezáltal mintegy hatezer liter vért továbbít naponta. 60 év alatt 189 216 000 000 000-szer "dobban" a szív. Mint minden szervnek, a szívnek is folyamatos, oxigénben gazdag vérellátásra van szüksége, ezt a feladatot a koszorúerek látják el. Könnyen belátható, hogy a szív és a koszorúerek megbetegedése, traumája közvetlenül az életet veszélyeztető állapothoz vezethet.
Magyarországon a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedésekben halnak meg. Szinte nincs is olyan család, amelyben ne történt volna már ilyen tragédia. Ennek ellenére még mindig meghökkentően keveset foglalkozunk azzal, hogy hogyan lehetne megelőzni a szív súlyos következményekkel járó megbetegedéseit. Rendezvények, előadások, szűrővizsgálatok figyelmeztetnek újra meg újra, hogy egészségünk jó eséllyel megőrizhető, ha sikerül életvitelünket "szívbaráttá" tenni. Remélhetőleg a megelőzés elmélete egyre inkább napi gyakorlattá válik. Nagy szükség lenne rá, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek a világ fejlett országainak túlnyomó többségében nagy problémát jelentenek, több mint 17 millió áldozatot követelnek évente. A szívbetegség az EU-ban a halálesetek 51 százalékáért felelős. Magyarországon évi 60-70 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, aránya háromszorosa a bővítés előtti EU országai átlagának.
Kockázatok, hatások
A szív- és érrendszeri betegségek többsége a modern és civilizált életmód egyértelmű következményeként alakul ki. Okai a már jól ismert tényezők: a magas koleszterin- és vérnyomásszint, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az elhízás, az alkohol. Magyarországon minden második felnőtt férfi és minden negyedik felnőtt nő dohányzik, márpedig a dohányosok szívinfarktus miatti elhalálozása háromszor nagyobb, mint a nem dohányzóké. A férfiak fele, a nők 62 százaléka túlsúlyos, s a felnőttek csupán 16 százaléka mozog rendszeresen.
A mozgásszegény életmód - ahogy arról már korábban szó volt - közvetlenül is veszélyeztető tényezőnek tekinthető amiatt is, hogy elősegíti más rizikófaktor (elhízás), illetve betegség (magas vérnyomás) kialakulását. Az érkatasztrófák fele megelőzhető! A WHO elemzése szerint a világnak ebben a térségében átlagosan öt évvel élhetnének tovább az emberek, ha sikerülne a legsúlyosabb egészségi kockázatokat felszámolni vagy mérsékelni. Magyarországon is a legfontosabb kockázati tényező a három egymással szorosan összefüggő életviteli probléma, a túltápláltság, a fizikai aktivitás hiánya és a dohányzás.
Versenyben a percekkel
A leggyakoribb "szívbajok" közül, az angina pectoris a koszorúér keringési zavara következtében alakul ki (a szív nem kap annyi vért, mint amennyi a zavartalan működéshez szükséges lenne), a szívinfarktus pedig akkor jön létre, amikor a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés. Rendkívül fontos, hogy ilyenkor minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már az esetek jelentős részében gyógyszerrel meg tudják szüntetni az elzáródást, amivel a szívizomelhalás részben vagy teljesen megakadályozható. A betegnek ugyanakkor a korai diagnózis az életét jelentheti. Amerikában ma az a divatos jelszó: " The time is myocardium", ami annyit tesz, hogy az idő szívizmot jelent. Minél hamarabb állítják helyre a koszorúér-keringést, annál több szívizmot nyer a beteg.
Sajnos, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, annyira, hogy esetenként az orvosnak is gondot jelent a diagnózis felállítása. Orvosi kivizsgálást igényel, mert beteg szívet jelezhet például a szokatlan fáradtság, alvászavar, légzési nehézség, félelemérzet, verejtékezés és mellkasi fájdalom. Mielőbb kórházba kell juttatni a beteget erős mellkasi fájdalom esetén, különösen. ha az szorító, nyomó jellegű, a mellcsont mögött jelentkezik és 30 percnél tovább tart valamint hirtelen jelentkező - rossz közérzettel, verítékezéssel járó - nehézlégzés esetén. Sok esetben a szívinfarktus első tünete a gyomorszájban érzett fájdalom, hányással vagy anélkül.
A sebészet diadala
Christian Barnard dél-afrikai sebész 1967. december 3-án hajtott végre a világon először szívátültetést: ötórás műtéttel a gépkocsibalesetet szenvedett 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe. Az első kísérlet páciense csupán 18 napig maradt életben, mivel nem sikerült elhárítani a szervezetnek a beültetett szerv elleni immunreakcióit. Egy hónap múlva sor került a második transzplantációra. Philip Blaiberg már 19 és fél hónapot élt új szívével. Napjainkban évente mintegy 3500 ilyen műtétet hajtanak végre világszerte. Ma már a betegek 90 százaléka éli túl magát a transzplantációs műtétet, 85 százalékos az egyéves, és 70-75 százalékos az ötéves túlélési esély. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben. Magyarországon 1992. január 3-án Szabó Zoltán professzor végzett először szívátültetést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján.
Nagy-Britanniában 2000-ben sikerrel alkalmazták az első, hosszú időre beültethető műszívet, amely a jövőben a szív-transzplantációk alternatívája lehet. A Jarvik 2000 névre hallgató, hüvelykujj nagyságú szerkezetet egyenesen a beteg szívbe ültetik: a bal kamra falához rögzítik, s innét nyomja ki a vért az aortába. (A bal kamra a szív legizmosabb része, ahonnan a testet friss vérrel ellátó nagyvérkör indul.) A műszer egy hajócsavarhoz hasonlóan működik, s egy perc alatt 4,5 liter vér kipumpálásra képes. Ez megközelíti a felnőtt, nyugalomban lévő egészséges ember keringési perctérfogatát, az 5 litert.
