A zsírok a szervezet alapvető építőmolekulái. Közéjük tartoznak a trigliceridek (három zsírsavból és egy glicerinből álló vegyület) és a koleszterinmolekulák is. A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen.
Ha nélkülözhetetlen, akkor miért kellene annyira megszabadulnunk tőle, ahogy ezt a margarin-reklámoktól kezdve a háziorvosi rendelőkben található plakátokon át mindenki hirdeti?
Hogy megértsük, mi a káros és mi a nélkülözhetetlen, nem árt pontosan tisztázni a fogalmakat. A lényeg nem csupán egy bizonyos anyag megléte vagy hiánya a szervezetben, hanem az, hogy az adott anyag a megfelelő helyen a megfelelő mennyiségben legyen jelen. A koleszterin például nélkülözhetetlen a sejtfalakban, de az érfalakra lerakódva csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet, rontva a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Az ereknek ezt a kóros állapotát nevezik érelmeszesedésnek vagy arterioszklerózisnak.
Ahhoz, hogy a koleszterin optimális eloszlásban legyen jelen a szervezetben, a koleszterint bonyolult szabályzási rendszer segítségével ide-oda kell szállítani.
Mivel azonban a koleszterin lényegében zsírszerű anyag és a zsírok a vérben - amely alapvetően vizes közeg - nem oldódnának, a zsírsavaknak polipeptidekkel kell "összefogniuk", amelyek a vízmolekulák számára befogadhatóvá és a vérben szállíthatóvá teszik őket. Az így keletkezett lipoprotein-cseppecskéket összetételük és sűrűségük alapján különböztetjük meg, és a szerepük is eltérő a szervezet kolszterinforgalmában.
Az LDL-koleszterin ("low density lipoprotein") kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető koleszterinnek" is nevezik.
Az HDL-koleszterin a névét az angol "high density lipoprotein" kifejezés kezdőbetűitől kapta, magyarul nagy sűrűségű lipoproteint jelent. A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, és így védi az érfalat.
Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.
A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni. Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low density lipoprotein") szintje is.
A triglicerideket is említettük már, ezek szintén hozzájárulnak az érelmeszesedéshez, de szerepük kevésbé jelentős, mint a koleszteriné.
A mérés
A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon vérminta segítségével végezzük.
A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után határozzuk meg, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell meghatározni. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.
A mért értékek jelentősége
A vérzsírok értékei a vérben mmol/l-ban:
*(Idősebb korban valamivel magasabb értékek is megengedhetők.)
| Normális* | határérték | kóros< | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összkoleszterin: | 5,2 alatt | 5,2-7,0 | 7,1 fölött | ||||
| HDL-koleszterin: | 1,42 fölött | 0,9-1,42 | 0,9 alatt | ||||
| LDL-koleszterin: | 3,4 alatt | 3,4-4,2 | 4,2 fölött | ||||
| Triglicerid: | 1,7 alatt | 1,7-2,3 | 2,3 fölött |
Vérvétel során a vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja.
A HDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20 %-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. A koleszterinszint 1 %-os csökkenése 2 %-kal, 10 %-os csökkenése pedig 20 %-kal csökkenti a megbetegedés esélyét.
Az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni, míg a HDL érvédő hatású, tehát ebből több kellene.
A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye.
A zsírok kétféle módon jutnak a vérbe: a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje útján.
A magas vérzsírszint oka lehet örökletes anyagcserezavar, a szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségek miatt (pajzsmirigy alulműködése, ill. cukorbetegség esetén) mozgásszegény, egészségtelen életmód, és helytelen, túl sok zsírt tartalmazó táplálkozás.
Az örökletes anyagcserezavaroknál a magas koleszterinszint diétával nem csökkenthető, és ezekben az esetekben egészséges életmód mellett is már fiatal korban súlyos keringési problémákkal járó arterioszklerózissal lehet számolni. A koszorúér-betegség öröklődő jellege gyakran a koleszterin-anyagcsere öröklött zavarának következménye. Ezért a koleszterinszint ellenőrzése fiatal infarktusos szülők gyermekeinél feltétlenül ajánlatos. Szerencsére azonban ezek az anyagcserezavarok nagyon ritkán fordulnak elő.
Ha magas koleszterinszintet valamilyen betegség közvetetten okozza, akkor az elsődleges betegség gyógyítása a koleszterinszint rendeződéséhez vezethet.
A táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (diétával) általában jól befolyásolható; a belső "forrásból" származó magas koleszterinérték esetén viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges. A zsírszegény táplálkozással az összkoleszterin-szint és ezen belül az LDL csökkenthető, de mint említettük, ez még nem elegendő. A HDL szintjének emelése rendszeres testmozgással érhető el.
A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. Amennyiben a szérum-koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő. Az A vérkeringési zavarok megelőzése érdekében 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket!
