A fekélyes vastagbélgyulladás főként a vastagbél utolsó szakaszai felé súlyosbodó gyulladás, amely érintheti a nyálkahártya egy részét, de akár teljes egészét is. A Crohn-betegséggel együtt IBD (inflammatory bowel disease, magyarul gyulladásos bélbetegség) néven is ismert. Bár szinte minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban 15 és 30 éves kor között diagnosztizálják. Világszerte tízezer emberből átlagosan ötnél alakul ki. A táplálkozási és életmódbeli különbségek miatt a fejlett országokban élő, városi életmódot folytató embereket nagyobb arányban érinti.
Egy életen át panaszokat okozhat
A betegség kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek, a legelfogadottabb elmélet szerint az immunrendszer okozza, amely a bélfalban élősködő mikroorganizmusokra reagálva idézi elő a gyulladást. Sokan azonban pszichoszomatikus eredetűnek tartják. Mivel a hátterében húzódó folyamatok még tisztázatlanok, a betegséget teljesen meggyógyítani sem lehet.
Bár a legtöbb esetben a betegek életkilátásaira nincs hatással, a fekélyes vastagbélgyulladás egy életen át panaszokat okozhat, néhány tünetmentes hónap után rendszerint ismét jelentkeznek a kellemetlenségek. Leggyakoribb tünete az erős alhasi fájdalom, a gyakori székletürítési kényszer, de nem ritka a fáradtság, a láz, a testsúlycsökkenés, az étvágytalanság és a végbélvérzés sem. Súlyos fellángolás esetében a napi székletürítések száma akár harminc is lehet, és fájdalommal jár.
Bizonyos embereknél a betegség igen súlyos lefolyású, az esetek nagyjából öt százalékában a fekélyek miatt rosszindulatú daganat fejlődik ki. Ennek kockázata a betegség idejével arányosan növekszik, ezért javasolt 1-2 évente szövettani vizsgálattal egybekötött kolonoszkópiás szűrővizsgálaton részt venniük a betegeknek.
Kezelés gyógyszerrel és műtéti úton
Általában gyógyszeres úton kezelik, bizonyos esetekben azonban műtéti beavatkozások is indokoltak lehetnek. A fekélyes vastagbélgyulladás legsúlyosabb állapota a toxikus megakolon. Erről akkor beszélünk, ha a vastagbél kitágulása és fala izommozgásának megszűnése vérmérgezést, végeredményben pedig a perifériás vérkeringés összeomlását okozza. Ebben az esetben a vastagbelet műtéti úton kell eltávolítani.
Bár fontos a rendszeres kontroll, szakember állandó jelenlétére a legtöbbször nincs szükség. Kórházi ápolás akkor válik szükségessé, ha a beteg jelentős mennyiségű vért, folyadékot és sót veszített, továbbá toxikus megakolon szindróma kialakulása fenyeget.
