Crohn-betegség és a colitis ulcerosa: miben más?

A gyulladásos bélbetegségek (Inflammatory Bowel Disease, röviden IBD) leggyakoribb formája a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa, más néven a fekélyes vastagbélgyulladás. Mindkét betegség a belek gyulladását, és kifekélyesedését okozza. Kialakulásuk helye szempontjából azonban jelentős különbség figyelhető meg: míg ugyanis a fekélyes vastagbélgyulladás - nevéhez híven - a vastagbél és a végbél tájékán, a bélszakasz összefüggő területein okoz gyulladást, addig a Crohn-betegségben a bélszakasz többi részén is kialakulhat, kisebb nagyobb foltokban. A hasonló tünetek az orvosok dolgát is megnehezítik a megfelelő diagnózis felállításában.

Étrend gyulladásos bélbetegségekre Ezen betegségek okai nem tisztázottak, a tünetek súlyossága változó, a fellángolás olykor kiszámíthatatlan és az esetleges szövődmények is a legkülönbözőbbek lehetnek. Nem véletlen, hogy a diétás kezelésben is egyéni eltérések mutatkoznak. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Hasonló kórlefolyás, eltérő diagnózis

A fekélyes vastagbélgyulladás legfontosabb tünete a vissza-visszatérő véres, nyálkás, hasmenés, végbélvérzés, hasi fájdalom, gyakori székelés inger, fáradtság, étvágytalanság, fogyás. A fájdalmas gyomorpanaszok éjszaka is rátörhetnek a betegre, aki emiatt rendkívül kimerültté válik. A tünetek "összetétele" és súlyossága a gyulladásos reakció erősségétől és az érintett vastagbél szakasz hosszától függ.

A Crohn-betegség is hasonló tünetekkel jelentkezik, jellemző a görcsös hasi fájdalom, a hasmenés, láz és az étvágytalanság. A felszívódási zavarok következtében fogyás, a vitaminok, ásványi anyagok, vas hiánya miatt vérszegénység, fáradékonyság jelenhet meg. A széklettel vér és nyák is ürülhet. A betegség első tünetei tehát gyakran hasonlítanak a vakbélgyulladás tüneteire, az is előfordul, hogy a vakbélműtét során merül fel vagy az eltávolított vakbélből végzett szövettani vizsgálat eredménye mutat rá arra, hogy voltaképpen Crohn-betegségről van szó. Mindkét betegségre jellemző az is, hogy fellángolások (relapszusok) és tünetmentes periódusok (remissziók) követik egymást.

A diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a kolonoszkópiás vizsgálat, más néven vastagbéltükrözés. Ennek során az orvos többnyire jellegzetes gyulladásos, fekélyes elváltozásokat lát, de a diagnózist a szövettani vizsgálat után lehet biztosan kimondani. A bélvizsgálat lehetőséget ad ugyanis arra, hogy a vizsgálóorvos kis szövetmintákat vegyen a bélből, amelyeket a szövettanász mikroszkóp segítségével vizsgál meg. A szövettan választ adhat arra is, hogy a panaszokat a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a gyulladásos bélbetegségek másik típusa, a Crohn betegség okozza-e.

Ma még mindkét betegség gyógyíthatatlannak számít, a kezelés elsősorban a tünetek enyhítését és megszüntetését célozzák meg. Orvoslásukban egyre nagyobb szerepe van a biológiai terápiáknak is, amelyek gátolják az immunrendszert a gyulladást kiváltó, és felerősítő anyagok termelésében.

A cikket Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa lektorálta.

Forrás: Promenade Orvosi Kommunikáció