Autoimmun betegség: nehezen diagnosztizálható és gyógyítható

A több mint százféle autoimmun betegség esetében az immunrendszer hibásan nem a kórokozókat semmisíti meg: 

Az immunrendszer feladata, hogy megvédjen bennünket a környezeti hatásoktól, a baktériumoktól, a vírusoktól, a gombáktól, a férgektől és a parazitáktól. Akkor beszélünk autoimmun betegségről, amikor a szervezet a saját sejtjeit, szerveit is ellenségként érzékeli, és megtámadja azokat. 

– fejtette ki korábbi cikkünkben Dr. Horváth Ildikó Fanny immunológus. 

Az autoimmun betegségek okai

Az autoimmun betegségek kiváltó oka nem egységes, hanem több tényező együttes hatása lehet.  Ezek:

• genetikai hajlam – egyes gének érzékenyebbé tehetik a szervezetet;
• környezeti faktorok – fertőzések, toxinok vagy életmódbeli tényezők is közrejátszhatnak;
• étrendi okok, allergizáló tényezők;
• sugárzás; illetve akár
• pszichés okok is állhatnak a háttérben.

Nem mindig tudjuk pontosan, mi váltja ki, ezért nehéz előre jelezni és megelőzni is.

Mik a tipikus tünetek?

Általános tünetek:

Az autoimmun betegségeknél a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, hiszen szinte bármely szervrendszert érinthetik. Betegségtől függően előfordulhat 

• fáradékonyság;
• hőemelkedés;
• gyulladás;
• hajhullás vagy
• vérszegénység.

Szervspecifikus tünetek:

• ízületi fájdalom (reumatoid arthritis);
• bőrfoltok (vitiligo);
• idegrendszeri tünetek (szklerózis multiplex);
• bélgyulladás (Crohn-betegség).

Nők esetében több autoimmun betegség jóval gyakoribb, mint a férfiaknál. 

Amikor több kórkép jelentkezik egyszerre 

Kevesen tudják, hogy az autoimmun betegségek száma meghaladja a százat, és nem ritka, hogy egy betegnél egyszerre több kórkép is kialakul. Ezt poliautoimmunitásnak nevezik. A pajzsmirigy autoimmun gyulladásával élők körében például nagyobb eséllyel jelenhet meg más immuneredetű probléma is: a többi között ízületi vagy bélrendszeri gyulladás. A kutatók szerint ennek hátterében részben a közös genetikai tényezők és a hasonló immunológiai mechanizmusok állhatnak. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinél már diagnosztizáltak egy autoimmun betegséget, az orvosok gyakran figyelnek más, esetleg még lappangó kórképek korai jeleire is.

Kezelés és életminőség

Autoimmun betegségek esetén a kezelés célja nem mindig a gyógyítás, hanem a tünetek csillapítása és a gyulladás visszaszorítása a többi között gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, immunszupresszív terápiával, célzott biológiai készítményekkel vagy hormonpótlással. Az immunterápia lehetőségeinek bővülésével egyre több betegnek válik elérhetővé az, ami korábban elképzelhetetlen volt: a tünetmentes élet.