Ezért tudjuk megkülönböztetni a hangokat (2)

A hang a fül által érzékelt inger

A hang egy hullám: minden mozgás, ütődés a környező közegben hullámokat kelt, amelyek nagy sebességgel terjednek. A hallószervünk által felfogható mechanikai rezgéseket hangnak nevezzük. A hang terjedése mindig valamilyen anyagban (ami lehet gáz, folyadék, vagy szilárd test), közegben történik, vákuumban nem terjed hang.

Kihez forduljunk, ha nem tetszik a hangunk? A hang minősége sokat elmond rólunk, már az első bemutatkozás során. Ha nem a megfelelő hangszínen beszélünk, segíthet a beszédterápia , ám a beszéd közbeni rekedtséget, köhécselést, gyakori torokfájást is érdemes foniáterrel kivizsgáltatni.

Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt. A hang, a rezgés terjedésének lényege, hogy a közeg részecskéi egy hangforrás hatására kimozdulnak nyugalmi állapotukból és ezt a kimozdulást a környező részecskék is átveszik. Ilyen módon az eredeti elmozdulás hullámszerűen továbbterjed.

Mitől függ a hang magassága?

A hangnak három fontos tulajdonsága van: a hang magassága, erőssége és a hangszín. A hang magassága a frekvenciájától függ. Ez határozza meg azt, hogy egy másodperc alatt hány lökés éri a dobhártyát. Az emberi fül 16 és 20000 Hz (azaz rezgés/másodperc) közötti tartományban képes a hanghullámokat érzékelni (összehasonlításként: a híresen jó hallású denevér 60000 Hz-ig).

Egyénileg változó, hogy a fülünk milyen magas hangot képes érzékelni , de általánosságban elmondható: a 16 Hz-nél kisebb frekvenciájú hangokat infrahangnak, a 20000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú hangokat ultrahangnak nevezzük. Ez az a tartomány, amelyet már nem hallunk meg.

Mi határozza meg a hang erősségét?

A hang erőssége fizikailag a rezgés amplitúdójától függ. Nagyobb erejű ütés erősebb hangot kelt. Minél nagyobb az amplitúdó, annál erősebb a rezgés által keltett hang. Összefüggés van azonban a frekvenciával is: azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, kb. 4000 Hz fölött viszont már egyre gyengébbnek.

Mi az a hangszín?

A hangszín a hang egyik legnehezebben megragadható tulajdonsága. Összefügg a hang összetételével, spektrumával. Ez az oka annak, hogy egyazon hangforrás (hangszer vagy ember) különböző magasságú hangjaiban is képesek vagyunk érzékelni az azonos eredetet, azaz a hangja alapján felismerjük azt, aki szól hozzánk, vagy meg tudjuk különböztetni az egyes hangszerek hangjait.

A különböző hangforrásoknak más és más a hangszínezete. Ennek oka, hogy a rezgésbe hozott test nem csak a saját (alaphang) frekvenciájával rezeg, hanem ennek egész számú többszörösével is (felhangok). Tehát a hang színezetét az alaphanggal felhangzó felhangok keveréke határozza meg, azaz a hang spektruma .

Így különböztetjük meg a beszédet a dudálástól A beszédhangoknak speciális frekvenciája és hangtartománya van. A hangképzés egy összetett folyamat, amelynek végeredményét fülünkkel érzékeljük, de agyunkkal értjük meg. A beszédhang, vagy más néven fón, a beszédfolyamat minimális egysége. A beszédhangok a beszédérzékelés legfontosabb elemei. Ez az a folyamat, amelyben a hangokat, hangkapcsolatokat értelmezzük .