A vírusok felépítése olyan egyszerű, hogy nem is lehet egyértelműen az élőlények közé sorolni őket. A parányi kórokozókat általában csak közvetett módszerekkel lehet kimutatni, mivel a mikroszkópok számára túl kicsik. Német kutatóknak azonban most sikerült kifejleszteniük egyfajta vírusmikroszkópot.
A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a víruskoncentráció mérésére - magyarázta Alexander Zybin, az ISAS munkatársa a Der Standard ) című osztrák lapnak. Jelenleg Zybin a Dortmundi Műszaki Egyetemen kutatóival együttműködve az így készült képek gyors feldolgozására fejleszt szoftvert.
A vírusmikroszkóp ismert fizikai jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket. A plazmonok úgynevezett másodlagos sugárzást bocsátanak ki, ha a fémréteghez részecskék kötődnek. Zybin lézerrel stimulálja a plazmonokat egy aranyrétegen, majd vírusokat tartalmazó folyadékot juttat rá.
Minden egyes kötődő részecske koncentrikus plazmonhullámokat gerjeszt, amelyeket egy detektor fog fel. A készülék húsz képet készít másodpercenként, bár tíz felvételt egyben foglal össze. A megkötött részecskék a képernyőn világos foltként tűnnek fel szürke háttérben.
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Egyelőre a foltokat még a kutatóknak kell megszámolniuk, de az új szoftver elkészültével Zybin szerint hamar el fog terjedni a módszer. Nemcsak gyorsabb, hanem jóval érzékenyebb is a víruskoncentrációt mérő hagyományos módszereknél. Egy milliliterenként tízezer vírust tartalmazó mintát a kutatók mintegy fél óra alatt értékelnek ki.
Ez is érdekelheti
A standard módszerek egyike, az úgynevezett ELISA teszt ezzel szemben több órát vesz igénybe, és nem használható százezer vírus per milliliteres koncentráció alatt. Ilyen koncentrációk mérése az új technológiával csupán két-három percig tartana.
Legjobban: