Bár Magyarországon a negyedik hullám alatt kevesebben kerülnek kórházba, mégis több a súlyos állapotú beteg, akiknek döntő részük oltatlan. Így jelenleg nem az egyre magasabb fertőzöttek számai lesznek az irányadók, hanem a kórházba kerültek és az elhunytak számának nyomon követése - hívja fel a figyelmet a Telex .
Négyszeres növekedés egy hónap alatt
Szakértők szerint az emberek jelentős része meg fog fertőződni, de az oltottak viszonylag enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget. Pár napos, influenzához hasonló, felső légúti tünetekre, hőemelkedésre, lázra, átmeneti szaglásvesztésre lehet számítani. Ahogy Rusvai Miklós virológus nemrég fogalmazott : a legjobb az lenne, ha nem lökésszerűen, de szép lassan mindenki átesne a fertőzésen, csak így számíthatunk valamifajta nyájimmunitásra. A delta variáns elsősorban az oltatlanokat, illetve az idős, legyengült immunrendszerű, több krónikus betegséggel küzdő embereket veszélyezteti. A magyar kormányzati koronavírus-oldalon látható halálozási lista szerint, nagyrészt 60 vagy 70 évesnél idősebb emberek haltak meg a fertőzésben. Míg egy hónapja még naponta 10-15 ember hunyt el, most már naponta 40-50 embert veszítünk el ismét a COVID-19-cel összefüggésben.
A hazai és a sok hozzánk hasonló posztkommunista ország rossz halálozási adataiban nemcsak az egészségügy felkészületlensége, hanem a lakosság rossz egészségi állapota is jelentős szerepet játszik. Számos nemzetközi felmérés mutatja, hogy a magas COVID-halálozású országokban magas a dohányzással, alkoholizmussal, egészségtelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal összefüggő szív- és érrendszeri, emésztőszervi, daganatos betegségek vagy az elhízás mértéke, amelyek a COVID-19 kiemelt rizikófaktorai között szerepelnek, akárcsak Magyarországon . Így továbbra is kérdés, hogy vajon ismét el fogunk-e veszíteni egy kisvárosnyi magyart a fertőzésben, mint a korábbi hullámok idején.
A COVID-19-cel kórházba kerülő dohányosok állapota rosszabb, mint azoké, akik nem élnek káros szenvedélyekkel.
