Ha egy injekcióval többféle vakcina is beoltható, akkor ennek nemcak a páciensek komfortja miatt, hanem költség- és szervezési oldalról is hatalmas jelentősége lenne. Valószínűleg a lakosság átoltottsági mutatói is javulnának. De hogyan lehet megoldani ezt a problémát, ha az oltóanyagok nem keverhetőek össze egyszerűen, ráadásul nem is azonos időpontban kell kifejteniük a hatásukat?
A lehetetlennek tűnő vállalkozás mégis sikeres volt: a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, amellyel emberi szervezetben is használható, biológiailag lebomló polimerekből álló apró szemcsékbe zárják a gyógyszereket, amelyek felhasználhatóak a többcélú vakcina előállítására. Mivel anyaguktól függően ezek a mikrokapszulák különböző időpontokban bomlanak le, tartalmuk is ennek megfelelően szabadul fel és fejti ki hatását a szervezetben.
Ez a megközelítés feleslegessé teszi az emlékeztetőoltásokat is, ezenkívül hasznosnak bizonyulhat az allergia, a cukorbetegség és a daganatos betegségek kezelésében, ahol ma még több injekcióra van szükség. A kutatók szerint a megoldás különösen értékes lehet a fejlődő országokban, ahol potenciálisan lehetővé válik az összes gyermekkori vakcina egyetlen alkalommal elvégzett beadása.
A Science tudományos folyóiratban a technológiát bemutató cikk társszerzője, az MIT kutatója, Ana Jaklanec elmondta, hogy az általuk kifejlesztett technika magában foglalja a polimer tárolók előállítását, hatóanyaggal feltöltését és szivárgásmentes lezárását is. Az újdonság abban van, hogy - amikor eljött az ideje - milyen gyorsan szabadul ki a hatóanyag a tárolóból - addig pedig egyáltalán nem lehetséges a szivárgás.
A mikroszemcsés eljárást három különböző polimer alkalmazásával tesztelték egereken. A kapszulákat fluoreszcens anyagokkal töltötték meg, így képalkotó eljárásokkal követni tudták, hogy mi történik a töltetekkel, amelyeknek 9, 20 vagy 41 nap után kellett felszabadulniuk az alkalmazott műanyagtól függően. A kutatócsapat továbbá poliovakcinával töltött mikrorészecskéket is előállított, és ellenanyag-vizsgálatnak vetette alá őklet, hogy megállapítsa, a vakcina hatékonyságát befolyásolta-e a kapszulák hővel való lezárása. Ilyen problémát nem mutattak ki.
Végül az egereket beoltották egy 2 és egy 5 hét után lebomló injekcióval, majd az állatok immunválaszát 16 héten keresztül nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a mikroszemcsés megoldás nagyobb hatást fejt ki, mint két, azonos dózisú, négyhetes távolságban beadott fehérjeinjekció. Az immunválasz olyan erős volt, mintha kétszeres dózist injekcióztak volna be, az új megoldással tehát erősebb immunválasz is elérhető.
A csapat szerint a megközelítés számtalan új alkalmazás bevezetését eredményezheti az orvostudományban és azon túl is. "Úgy gondoljuk, hogy sokkal több felhasználási terület lehetséges, mint a vakcinázás, de vannak még kihívások. Például a vakcinákat általában hűtve tárolják, és most el kell érni, hogy a test hőmérsékletén is hosszú ideig stabilak maradjanak."
Forrás: theguardian.com
