Tényleg véget ér még idén a járvány?

Az Egészségügyi Világszervezet szerint van esély rá, hogy még idén véget érjen a koronavírus-pandémia, ehhez azonban drasztikusan növelni kell az átoltottságot. Céljuk, hogy júniusig világszerte a lakosság 70 százaléka immunizálva legyen, holott Afrika legszegényebb országaiban jelenleg a 2-3 százalékot sem sikerült elérni.

Bizakodó becslésekkel zárta az évet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járványt illetően: a szervezet évet értékelő közleménye szerint még idén véget érhet a járvány "akut szakasza", és egy új időszak kezdődhet, melynek alapja a védettség fenntartása, amivel a vírus terjedése kordában tartható. Ehhez azonban az eddiginél magasabb, 70 százalék feletti átoltottságra lenne szükség világszerte, és ez nem egyszerű feladat, úgy, hogy az elmúlt egy évben kiosztott vakcinák terén óriási különbségek vannak a fejlett és a fejlődő országok között. Az új vírusmutációk felbukkanása és gyors terjedése miatt pedig még nehezebb megjósolni a járvány várható lezárását.

WHO: szükségtelenül halnak emberek a pandémiában "Ha másként használtuk volna fel a napjainkig beadott több mint 6 milliárd vakcinadózist, egészen más helyzetben lehetnénk" - mutatott rá októberben Maria Van Kerkhove epidemiológus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványügyi szakértője. Nyilatkozatában a globális vakcinaelosztási egyenlőtlenségeket jelölte meg a legfőbb akadályként ahhoz, hogy több embert lehessen immunizálni az új koronavírussal szemben.

Két éve már, hogy a koronavírus terjedéséről az első hírek megjelentek, a vírus pedig világszerte rengeteg életet követelt azóta. Hivatalosan 1,8 millió halálesetet dokumentáltak 2020-ban, valamint 3,5 milliót a 2021-es évben, a tényleges adatok azonban ennél jóval magasabbak lehetnek. A vírus ellen kifejlesztett vakcinák komoly fegyvert jelentettek a járvány elleni küzdelemben, de a WHO már az első vakcinák beadásakor felhívta a figyelmet, hogy világszerte óriási egyenlőtlenség alakulhat ki a védettséget biztosító készítmények elosztásában. Hosszú távon pedig nem szorítható vissza a járvány úgy, hogy csak a fejlett országok lakosságát immunizálják, hiszen a kisebb mértékben beoltott ázsiai és afrikai régiókból újabb járványhullámok törhetnek elő.

Az afrikai országok lakosságának jelentős hányada még az első oltását sem kaphatta meg. Fotó: Getty Images
Az afrikai országok lakosságának jelentős hányada még az első oltását sem kaphatta meg. Fotó: Getty Images

A világszervezet ezért már a júniusi G7 találkozón is arra kérte a világ vezető gazdasági hatalmait, hogy az újabb emlékeztető dózisok beadása helyett segítsék az elmaradott országok oltási programjait. Céljuk az volt, hogy a 2021-es év végéig világszerte a lakosság 40 százaléka kapja meg legalább az egyik vakcináját. Ezt csupán a világátlagot tekintve sikerült elérni, az országok között továbbra is döbbenetes az eltérés az immunizálás terén.

A legszegényebb afrikai országokban még szinte senki sem kapott oltást

Az Our World in Data friss adatai szerint a világ népességének 58,5 százaléka kapta meg legalább az első dózisát valamelyik vakcinából. Ugyanakkor a legszegényebb országokban élők körében csupán 8,5 százalékos az átoltottság. Az átlagot főleg a legszegényebb közép- és nyugat-afrikai országok húzzák le, ahol szinte ritkaságszámba megy egy oltott ember:

  • Chad lakosságának kevesebb, mint fél százaléka kapta már meg mindkét dózist, csupán a népesség 1,7 százaléka kapott egyet is az oltóanyagokból.
  • Dél-Szudán lakosságának nagyjából 2 százaléka kapott legalább egy oltást, a teljes védettséget biztosító második dózist a húszmilliós ország lakosságának 1,6 százaléka kapta meg.
  • Burkina Fasóban is csupán 3 százaléka kapta eddig meg mindkét oltását, 4,5 százalék pedig az egyiket a kétdózisú oltóanyagok közül.
  • A nyugat-afrikai Maliban is csak a lakosság 4,3 százaléka kapta meg az egyik oltását.

Drámai a különbség a világátlag és Afrika, illetve annak bizonyos országai között az átoltottság tekintetében. Sötétzöld sáv jelzi a mindkét oltását megkapók százalékos arányát, a világoszöld pedig azokét, akik csak egy oltást kaptak eddig. Forrás: OWiD
Drámai a különbség a világátlag és Afrika, illetve annak bizonyos országai között az átoltottság tekintetében. Sötétzöld sáv jelzi a mindkét oltását megkapók százalékos arányát, a világoszöld pedig azokét, akik csak egy oltást kaptak eddig. Forrás: OWiD

A kontinens Európához közelebb eső régióiban viszont már sokkal jobb a helyzet: Marokkóban 61,5 százalékos, a kislétszámú Seychelle-szigeteken pedig csaknem 80 százalékos az átoltottság. Jól látható, hogy Afrika régióinak tekintetében is hatalmas különbségek figyelhetők meg.

Nem reális a cél Afrikában 2024 közepéig

A számok ismeretében egyre kevésbé mutatkozik teljesíthetőnek az Egészségügyi Világszervezet vállalása, amely 2022 júniusáig 70 százalék fölé emelné az átoltottságot a világ összes országában. A kérdésben még a világszervezet helyi képviselői sem túl bizakodóak. "A dolgok jelenlegi állása szerint Afrika 2024 augusztusáig nem éri el a 70 százalékos átoltottsági célt" - mondta el Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója a BBC-nek.

A rossz egészségügyi infrastruktúra, az orvosok és asszisztensek képzéséhez szükséges finanszírozás hiánya, valamint az oltóanyag-tárolási problémák mind szerepet játszanak abban, hogy a kontinens országai ily mértékben lemaradtak az oltottság terén. Habár a vakcinák globális kínálata hónapról hónapra bővül, a regionális igazgató szerint ebből az afrikai országok nagy része egyelőre nem profitálhat.

Ugyan a fejlett országok rendszeresen adományoznak nagyobb mennyiségű oltóanyagot az elmaradottabb régióknak, az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint sok esetben ezek a készletek rövid szavatossági idejűek, így nem lehet megfelelő idő alatt szétosztani. A szakemberek szerint a vakcinákat akkor tudnák csak megfelelően hasznosítani, ha érkezésüktől számítva még legalább két és fél hónapos eltarthatósággal bírnának, és egy hónappal a kiszállítás előtt tájékoztatnák az országokat a kiszállításról, hogy felkészülhessenek a készletek szétosztására.

A fejletlen régiókban ráadásul a védőoltással szembeni szkepticizmus is jóval magasabb, a tájékoztató kampányokra pedig nincs megfelelő kapacitás. Ezekben az országokban az egészségügyi dolgozók jelentős hányada sincs még beoltva, nehéz azonban számszerűsíteni, hogy hányan utasítanák el az oltást, és hányan vennék fel egyébként fel.

A WHO adatai szerint az Afrikába szállított vakcinák eddig 63 százalékát beadták. Ugyanakkor a kontinens országainak mintegy fele a kapott oltóanyag kevesebb, mint 50 százalékát használta csak fel. Addig pedig, amíg nem sikerül javítani az arányokon, valószínűleg a világjárványt sem lehet érdemben visszaszorítani a régióban - a szakemberek szerint mindez pedig újabb járványhullámok kialakulását eredményezheti.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: