A régies nevén vörhenynek is hívott skarlátot évtizedekkel ezelőtt még a súlyosabb megbetegedések között tartották számon. A megbetegedett gyermekeknek szigorú járványügyi intézkedések betartásával kellett hosszú időt tölteni a kórházban, miközben súlyos szövődményekkel küzdött meg a szervezetük. Az orvostudomány fejlődésének (főleg az antibiotikumok elterjedésének) köszönhetően napjainkban már általában szelídebb betegségként jelenik meg, mégsem szabad azt lebecsülni. Mit tudhatunk a betegségről, és mikor számíthat gyógyultnak a gyermek? Összegyűjtöttünk néhány fontos információt a témában.
Ezek a skarlát korai tünetei
A betegség hátterében a Streptococcus pyogenes baktérium egyes törzsei állnak - ezek a kórokozók többek között torokgyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást, illetve gennyes agyhártyagyulladást is kiválthat. Főleg a téli időszakban gyakori, és jellemzően az 5 és 15 év közötti korosztályt érinti. Típusos skarlátos betegségen a népességnek csak mintegy 30-40 %-a esik át, de ismétlődő, enyhébb streptococcus-fertőzések révén a felnőttkora csaknem mindenki védettséget szerez.
A skarlát cseppfertőzéssel terjed: fertőző lehet a skarlátos beteg, valamint a tünetmentes baktériumhordozó, de mivel a kórokozó eléggé ellenálló, az érintett használati tárgyai is terjeszthetik a betegséget. Amennyiben a gyermek óvodai vagy iskolai közösségében felüti a fejét a betegség, és bizonyos tünetek nála is jelentkeznek, úgy nagy eséllyel hozzá is eljutott a kórokozó. A fertőzés okozta tünetek jellemzően a baktériummal történő érintkezést követő két-három napon belül jelentkeznek: többek között magas láz, hányinger, hasfájás, torokfájás, valamint a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása jelezheti a bajt.
Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a betegség jellegzetes bőrtünetei a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon. A kiütés igen apró elemekből áll, mely a bőrt vörösen pontozottá, kissé érdessé, grízes tapintatúvá teszi. Manapság azonban gyakran csak nagyon enyhe bőrtüneteket látunk. Előfordul, hogy a kiütés csak a lágyékhajlatra korlátozódik. Szintén a skarlát jellemző tünetei közé tartozik a "málnanyelv". Eleinte fehér lepedék vonja be a nyelvet, amelynek széle és hegye már ekkor is élénkvörössé válik. Néhány nap múltán aztán a lepedék letisztul, helyén pedig a nyelv felülete vöröslő és szemcsés textúrájú.
Mikor mehet vissza az iskolába a gyermek?
Mivel a betegség hátterében bakteriális fertőzés áll, így az antibiotikumok hatékonyak lehetnek ellene. Általában penicillint ír fel az orvos, az erre érzékenyeknél pedig más antibiotikumok is szóba jöhetnek. A gyógyszert a kezelés alatt végig szükséges szedni, ami általában 10 napot jelent.
A betegség kezelés nélkül hosszú ideig, akár 3-4 hétig is fertőz, ezért fontos, hogy az érintett gyermek a lehető leggyorsabban kikerüljön a közösségből, és megfelelő ellátást kaphasson. A betegség első jeleitől az antibiotikum-kúra kezdete után 48 óráig fertőz a streptococcus - vagyis két nappal a kezelést követően, jó közérzet esetén már visszatérhet az óvidába, vagy az iskolába.
A skarlátról további részleteket a Betegségek A-Z rovatunkban olvashat.
