Becslések szerint jelenleg a világon 700 ezer ember hal meg évente olyan baktériumok okozta fertőzésben, amelyekre nem hatnak a mostani gyógyszerek. A Rand Europe kockázatelemző cég, és a KPMG tanácsadó vállalat elemzése arra jutott, hogy a megfigyelhető trendek fennmaradása esetén 2050-re a halálozások száma évi 10 millióra fog emelkedni, azaz 3 másodpercenként esik majd egy ember áldozatául a rezisztens baktériumtörzsek támadásának.
A brit kormány megrendelésére készült jelentés nyolc korábbi beszámoló ajánlásait foglalja össze. Ezek szerint a következőkre volna szükség, hogy megváltoztassuk a folyamatokat:
▪ Sürgős és jelentős méretű globális figyelemfelkeltő kampány, hogy a legtöbb ember ismerje meg a kockázatokat.
▪ Egy 2 milliárd dolláros globális innovációs alap létesítése a korai szakaszban lévő kutatások támogatására.
▪ Jobb hozzáférés az ivóvízhez, a szennyvízelvezetés megoldása, és tisztább kórházak a fertőzések terjedésének megelőzésére.
▪ A mezőgazdaság hatalmas és felesleges antibiotikum használatának csökkentése, az emberi egészségre "rendkívül kritikus" gyógyszerek használatának büntetése.
▪ A gyógyszer-rezisztencia terjedésének jobb ellenőrzése és felügyelete.
▪ A vállalatoknak 1 milliárd dollár kifizetése minden új felfedezett antibiotikum után.
▪ Pénzügyi ösztönzők új tesztek kidolgozására, hogy olyan esetekben ne használjanak antibiotikumot, amikor nem fog működni.
▪ Vakcinák és alternatív gyógyszerek használatának elősegítése.
Az ész nélküli antibiotikumhasználat komoly következményekkel jár
A helyzet gazdasági felülvizsgálatából kiderült, hogy érdemes volna egy kicsivel csökkenteni az egészségügyi büdzséket, s a pénzből az antibiotikum-kutatásokat támogatni, illetve különadókat is kivethetnének azokra a gyógyszeripari cégekre, amelyek nem hajlandók befektetni az antibiotikum kutatásba.
Lord Jim O'Neill, a globális elemzést vezető közgazdász azt mondta a BBC-nek, hogy különféle módokon akarnak tájékoztatni az egész világon, hogy miért fontos abbahagyni azt a gyakorlatot, amely úgy bánik az antibiotikumokkal, mint az cukorkával.
"Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, akkor a sötét korok felé vesszük az irányt, s egy csomó haldoklóval fogunk szembesülni. Van néhány nagyon izgalmas ajánlásunk, amelyek megkívánja mindenkitől, hogy kilépjen a komfort zónájából, mert ha nem így teszünk, akkor nem leszünk képesek megoldani a problémát" - szögezte le O'Neill.
Valahogy meg kell térülnie
Komoly kihívás annak az ösztönző módszernek a megtalálása, amely képes rávenni a gyógyszeripart az új antibiotikumok kifejlesztésére. Az 1980-as évek óta nem sikerült felfedezni semmi lényegesen újat, akkor fedezték fel az utolsó új osztályát e gyógyszereknek . A problémát az okozza, hogy az új gyógyszerek kifejlesztése nagyon sokba kerül, de az antibiotikumok üzletileg rendkívül kockázatosak, akár annyira, hogy azt a totális bukás kockázata nélkül nem vállalhatják fel a gyógyszercégek. De sokkal inkább arról van szó, hogy a kutatásra fordított pénz sokkal nagyobb arányban térül meg, ha mondjuk rákgyógyszerek, az Alzheimer-kór elleni készítmények vagy éppen szívgyógyszerek kutatására fordítják. Az antibiotikummal éppen az a probléma, hogy mire óriási költségekkel kifejlesztik lehet, hogy a megcélzott kórokozók már rezisztenssé válnak, vagy jobb esetben is a rezisztencia eléréséig nem telik el annyi idő, ami visszahozná a befektetéseket, és megtermelné a szükséges profitot. Az említett betegségeknél a változékonyságnak ilyen kockázatával nem kell számolni. Éppen ezért jelent meg a javaslatokban, hogy a gyógyszercégek kapjanak egymilliárd dollárt minden új antibiotikumért. Ez ugyanis kiszámíthatóbbá tenné a gyógyszeripari K+F-et ezen a területen.
És ott van még a stratégiai hatóanyagok problémája is. Ez azt jelenti, hogy a kórházak (ha biztosra akarnak menni) bizonyos fajta antibiotikumokat a használat elől elzárva tartanak, hogy csak akkor vegyék elő, ha igazán hatásos fegyverre van szükségük. Csakhogy ez a piaci forgalom felfüggesztését jelenti, azaz a gyógyszercégeknek sohasem térül meg a befektetésük, akkor pedig miért is fektetnének ilyesmi kutatásába?
A veszély pedig egyre nagyobb. Nemrégiben már az Egyesült Államokban is kimutatták egy 49 éves pennsylvaniai nő nő vizeletében azt az E. Coli baktériumot, amely képes ellenállni a Colistin nevű antibiotikumnak. Ez pedig azt jelzi, hogy a kórokozók nagyon közel kerültek az út végéhez, ahol már semmi igazán hatásos ellenszerrel nem kell megküzdeniük. A Colistint Kínában széles körben használták haszonállatok kezelésére, s a most kimutatott E. Coli törzs eközben szerezhetett rezisztenciát. Azt követően, hogy az ilyen veszélyes kórokozók már megjelennek az emberben is, megtörténhet, hogy egy intenzív ellátásban részesülő beteg egyszerű húgyúti fertőzésbe haljon bele, mert nem lesz mivel kezelni, ahogy ezt Tom Frieden, az amerikai járványügyi központ, a CDC igazgatója előre vetítette.
Forrás: BBC , The Washington Post
