Sok év átlagában a magyar lakosság 15-20 százaléka fertőződik meg influenzavírussal. Tavaly ez az arány gyakorlatilag nulla volt, idén viszont az előrejelzések 30-40 százaléka, rendkívül magas fertőzöttségről szólnak. Vagy az influenza szempontjából egymás után két rendkívüli év követi egymást. A védekezési stratégiát is ehhez kell igazítani - hangsúlyozza Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője.
Jelenleg nem gátolja korlátozás a vírus terjedését
A 2020-2021-es szezon mindenképpen példátlan volt abban a tekintetben, hogy az influenza a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt elmaradt. Számos más fertőző betegség, például még a veszettségre gyanús sérülések gyakoriságát is érezhetően csökkentették a korlátozások. A lezárások nyomán Dél-Kelet-Ázsiából, ahol az adott évi influenzajárványt elindító influenzatörzs rendszerint kialakul, nem volt repülőforgalom (és általában utasforgalom). Emiatt a vírus Ausztráliába és Új-Zélandra el sem jutott, és Európába is csak minimális mennyiségben került be. A minden országban következetesen betartott védőintézkedések, elsősorban a távolságtartás és a maszkviselés következtében esélye sem volt elterjedni.
Az idei év más. Van utasforgalom - ha valamivel kisebb is a szokásosnál -, és a védőintézkedések is hézagosabbak. Most is igaz, hogy az A vírus H3N2 törzse Dél-Kelet-Ázsiában alakul ki, ott mutálódik, és onnan indul hódító útjára. Európában már megjelent Horvátországban, Hollandiában, Oroszországban, Skóciában, Írországban, Svédországban (sőt, Macedóniában az influenza B vírus is jelen van). A távolságtartás és a maszkhasználat jelenlegi, visszafogott intenzitása nem akadályozza meg az influenzavírus terjedését. Az influenzaaktivitás egyelőre alacsony, de ahol nem vezetnek be a COVID-19 miatt szigorúbb védőintézkedéseket, és ahol engedélyezik a tömegrendezvényeket, ott a berobbanás szinte elkerülhetetlen.
Dr. Ócsai Lajos szerint az idei nagyobb influenzajárványra vonatkozó előrejelzéseket az indokolja, hogy tavaly nem volt influenzajárvány, így az a szokásosnak mondható 15-20 százaléknyi beteg, aki egy átlagos évben a kórokozóval megfertőzve időleges védelmet szerez, nem találkozott a vírussal. Őket most hozzá lehet adni ahhoz a mennyiséghez, akik egy átlagos évben, átlagos intenzitású járvány esetén megfertőződnének. Az influenza a mutációk révén minden évben változik valamennyit, így egy adott évben szerzett védelem minden további esztendőben valamivel gyengébb, idővel pedig teljesen "elkopik". Aki tavaly nem szerzett védettséget, az idén ugyanúgy fogékony a vírusra, mint akinek a védettsége mostanra fogyott el.
Egyszerre támad a korona- és influenzavírus
Mivel az idei évben a fertőzésveszély nagyjából a kétszerese a szokásosnak, ebben a helyzetben különösen fontos az influenza elleni védőoltás. Magát az oltást különösen az teszi még indokoltabbá, hogy az idei szezonban egyszerre lesz jelen a koronavírus és az influenza. A két betegség párhuzamosan vagy egymás után jelentkezve - esetleg egy bakteriális tüdőgyulladással kombinálva - a legerősebb immunrendszert is próbára teszi, a nagyobb kockázatú csoportokra pedig kiemelt veszélyt jelent.
A védőoltásnak itt is - akárcsak a COVID-19 esetében - a súlyos megbetegedések és a halálozások megelőzésében van kulcsszerepe: a halálozás megelőzésében ez a leghatékonyabb, a súlyos esetek kialakulásának megelőzésében pedig a második leghatékonyabb eszköz. Amennyiben az emberek között cirkuláló vírus megegyezik a vakcinában lévő törzzsel, akkor az oltás hatékonysága 70-90 százalékos. A hatékonyság korosztályfüggő; az idősek esetében azért alacsonyabb, mert az ő immunrendszerük lassabban reagál. Ha a súlyos betegség kialakulását, a kórházba kerülést sikerül megakadályozni, az egyéni és társadalmi szinten is hasznos. A társadalom számára azért, mert csökken a COVID-19 miatt amúgy is kifeszítetten működő egészségügy leterheltsége, az egyénnek pedig azért, mert a párhuzamosan futó járványok miatti erős leterheltség miatt alacsonyabb lehet a kórházi gyógyítás hatékonysága.
Az influenza abban is hasonlít a COVID-19-hez, hogy itt is kevesebben halnak meg közvetlenül a vírus következtében. A fertőzés a meglévő alapbetegségeket teszi/teheti sokkal súlyosabbá. Például egy diabétesznél lázas állapotban a cukorszint beállítása sokkal nehezebb - különösen idős korban -, a magas vérnyomás pedig halálos kockázat lehet. A COVID-19 eddig két év alatt mintegy 34 ezer - évente 17 ezer - halálos áldozatot követelt. Ebben a számban gyakorlatilag mindenki benne van, aki úgy halt meg, hogy közben koronavírus-fertőzött volt. Közvetlenül influenzában nagyságrendileg 88-100 ember hal meg évente, ám az influenzajárványos években tapasztalt többlethalálozás ennél jóval nagyobb, eléri az évi 5-6-7 ezer főt. Azaz a szokásosnak mondható évi 124 ezres halálozás 130-131 ezerre emelkedik. Az influenzának is van rengeteg poszttünete: a stroke valószínűsége a hatszorosára, az infarktus és más súlyos szív-érrendszeri betegségeké az 5-10-szeresére nő influenza után - szögezi le Dr. Ócsai Lajos.
Oltásfelvétel: jobb előbb, mint később
Idén a helyzetet tovább nehezíti, hogy a háziorvosok a COVID-19 járvány miatt erősen le vannak terhelve. Egy tavasszal elvégzett kutatás azt mutatta, hogy nagy lesz az igény az influenza elleni oltásra, és októberben valóban kimagasló volt a kereslet - részbe azért is, mert a COVID-oltás miatt sokan megtapasztalták, hogy nincs ok félni a vakcinázástól. Novemberre némileg visszaesett az igény, elsősorban azért, mert a koronavírus-járvány ismét felerősödött, elvonva a figyelmet és az energiát az influenza megelőzésétől. Egy védőoltási program mindig akkor tud sikeres lenni, ha felépítik a bizalmat az oltóanyag(ok) iránt, erre lenne most is szükség.
A gyermekeknél az influenza elleni védőoltásnak differenciáldiagnosztikai jelentősége is van. Hiszen aki be van oltva, annál az influenzát nagy valószínűséggel ki lehet zárni. Az influenza és a COVID-19 tünetei hasonlóak, de a terápia teljesen más, és a két betegséget egzakt módon csak labordiagnosztikával lehet elkülöníteni. Ennek időigénye a háziorvosi gyakorlatban legalább egy hét, így a COVID-19 kizárásának azonnali lehetősége jelentős lépéselőnyt biztosít.
Bár elvileg a kétféle védőoltás (az influenza és a COVID-19 elleni) akár egyszerre vagy egymáshoz közeli időpontban is adható, a tapasztalat azt mutatja, hogy óvatosságból az influenzaoltást inkább későbbre tolják a háziorvosok. Ezt a gyakorlatot az is ösztönzi, hogy a COVID-19-oltás előtt kitöltendő kérdőívben rákérdeznek, kapott-e a megelőző hónapban védőoltást a páciens. A valóságban a COVID-19-oltás után 2 héttel minden további következmény nélkül beadható az influenza elleni védőoltás, a két hatóanyagnak semmi köze egymáshoz - mint ahogy a kisgyermekek is kapnak egyszerre több védőoltást a szokásos oltási sor részeként.
