Egyre-másra jelennek meg híradások olyan "szuperbaktériumokról", amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség nem meglepő, hiszen a széles körű antibiotikumhasználat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra. Így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie az adott antibiotikum hatását: kialakul a rettegett antibiotikumrezisztencia - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján .
Ismert ugyanakkor, hogy bőrünk és beleink felszínén sok milliárdnyi baktériummal osztozunk, melyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem teszik, mégpedig azért nem, mert bőrünk és bélnyálkahártyánk immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek lényegében szervezetünk saját antibiotikumai. Mi lehet a titkuk? Miért nem alakul ki velük szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumok ellen?
Ellenállás átvitt értelemben
Ennek a kérdésnek eredtek a nyomába Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint vezetésével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai. Kutatásukban abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikumrezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák ugyanis képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenállóképesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra.
A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy szervezetünk saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig-alig működik. A kísérletek a különbség legfontosabb okára is rávilágítottak. Kiderült, hogy az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözőek. Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez haszontalan: ha át is adják egymásnak, akkor sem sokat segítenek a másikon.
Legyőzni a szuperbaktériumokat
Ez a projekt csak egyike a Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban folyó projekteknek, melyek az antibiotikumrezisztencia kialakulásának hátterét vizsgálják. A cél új generációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben.
Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismertté az antibiotikumrezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, vagyis hogy amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben. A jelenség relevanciáját ma már klinikai szinten is igazolták. Ezenkívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, melyekkel előrejelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése. Hogy a módszer ténylegesen az innováció útjára léphessen, a csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányát.
A most bemutatott kutatás az évente összesen 200 publikációt közlő Nature Microbiology szaklapban idén már a második cikke a szegedi kutatóknak, ráadásul mindkét munka nagy részben Pál Csaba és Papp Balázs Lendület-kutatócsoportjaiban, kizárólagosan magyarországi kutatóhelyek együttműködésével jött létre.
