A diákok rendszeres tesztelésével sokkal hatásosabban meg lehet előzni a nagy iskolai járványgócok kialakulását, mintha csak akkor szűrnék a gyerekeket, amikor valamelyikőjük már tüneteket mutat és pozitív lesz a tesztje. Matematikai modellekkel szimulálta a COVID-19 tanteremben való terjedését a kanadai Simon Fraser Egyetem két matematikusa, eredményeiket pedig a PLOS Computational Biology szakfolyóiratban tették közzé. Caroline Colijn és Paul Tupper modellezése azt mutatta, hogy ha egy 25 diáknak helyet adó tanterembe bekerül a vírus, akkor 0-20 diák fertőződhet meg attól függően, milyen mértékben módosítja a fertőzési rátát a megbetegedett diákok száma vagy a környezet.
Az élet adta a kutatási alaphelyzetet
"Amikor a pandémia idején újra kinyitottak az iskolák, helyenként nagy járványgócok alakultak ki, máshol pedig csak elvétve volt fertőzés " - mondta Colijn, aki egyetemi katedrája mellett a Kanada 150 vezető kutatóját tömörítő Matematika az Evolúcióért, Fertőző betegségekért és Közegészségügyért szervezet tagja. "Szimulációinkban azt vizsgáltuk, milyen tényezők hatnak a gócok nagyságára, és milyen beavatkozásokkal lehet megakadályozni a nagy gócok kialakulását" - ismertette.
A kutatással két stratégiát vizsgáltak a fertőzés terjedésének kontrollálására. Az elsőben a diákok (vagy a tanárok és más dolgozók) hirtelen tüneteket mutatnak, ezért arra kérik őket, hogy maradjanak otthon és végeztessenek el PCR-tesztet. Amennyiben ennek eredménye pozitív, az osztályban a fertőzést kontroll alatt tartó intézkedéseket léptetnek életbe, például a megfertőződött egyének közeli kontaktjait is otthonmaradásra kérik. A második stratégia szerint az osztály minden diákját rendszeresen és gyakran ellenőrzik gyorsteszttel - függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik vagy sem. Amikor valakinek pozitív lesz a tesztje, beavatkoznak a továbbfertőzés ellen.
A modellezés jól szemlélteti a fertőzés terjedését
Kiderült, hogy a nagyarányú megfertőződésre beállított matematikai modellekben az első stratégiára jellemző beavatkozás túl lassúnak bizonyult a járvány fellángolásának megelőzéséhez. "Csak a tünetmentes személyek rendszeres szűrésével sikerült elkerülni a legrosszabb végkimenetelt" - mondta Colijn.
Kanadában a nemrég lezárult tanévben csak bizonyos tartományokban végeztek rendszeres szűrővizsgálatokat a diákok körében , bár elképzelhető, hogy ősztől szélesebb körben is bevezetik a gyorstesztelést. A modellezéssel "azt is láthatjuk, mennyire befolyásolják a fertőzési rátát a megelőző intézkedések, mint a maszkhasználat, a fokozott szellőztetés és a kézmosás" - tette hozzá Paul Tupper. Ezzel ugyanis kiderül, melyik módszer mennyire hatékony az adott közegben.
A kutatási eredmények alkalmazhatók más helyszínekre is, ahol 20-30 személy huzamosabb időt tölt el együtt, például irodában vagy idősotthonban. Épp ilyen létesítményekben igazolták korábbi vizsgálatukkal a kutatók, hogy a rendszeres gyorstesztelés hatékonyan védi a bentlakókat.
Több országban is romlik a járványhelyzet, részletek itt olvashatók !
