Óráról órára nő azon országok száma, melyek lezárják légi, sőt földi és vízi határaikat a Nagy-Britanniából érkezők előtt, mivel az országban a SARS-CoV-2 egy új mutációja kezdett rohamosan terjedni. Mára az új esetek 70 százalékát adja a B.1.1.7 néven emlegetett új koronavírus -mutáció, ami miatt a szigetország maga is szigorú intézkedéseket vezetett be. Ennek apropóján jelent meg Újabb mutációk, mutációs kisokos címmel a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja által kezelt Virológia Pécs nevű Facebook-oldalon egy összefoglaló, hogy segítsen eligazodni tudományos szempontból a mutációk között.
A bejegyzésben a szakemberek hangsúlyozzák, a mutáció általánosságban is az evolúció mozgatórugója, s nincs ez másképp a vírusok esetében sem. Leszögezik, a koronavírusnak is folyamatosan keletkeznek új mutációi, melyek közül egyik-másik akár dominánssá is válhat, ahogyan a tavaszi első hullámban a D614G elnevezésű változat, mely azóta az egész bolygón elterjedt.
Ezért kell figyelni a mutációkat
"A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyük figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül, ennek esélye is nő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre" - magyarázzák a Dr. Jakab Ferenc vezette virológiai csoport kutatói a folyamat lényegét. Megjegyzik, azért fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait, mert előfordulhat, hogy olyan mutáció jelenik meg, ami akár "kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat".
Az angliai problémás variáns kapcsán kiemelték, "amennyiben egy vagy több mutáció is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat arra mindenképp figyelni kell. Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, melyekből a tüskefehérje több ponton is érintett."
Megint "nem tudjuk"
A szakemberek szerettek volna arra is magyarázatot adni, miért kellett lezárni a határokat. "A kockázatot ismét a 'nem tudjuk' jelenti" - írták, utalva Kemenesi Gábor virológus ismertté vált kijelentésére. Mint arról mi is beszámoltunk a HáziPatika.com-on, Kemenesi korábban egy hosszú posztban taglalta, mennyi mindent nem tudunk még az új koronavírusról, s mindez milyen kockázatokat jelent a most következő időszakban.
"Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság" - magyarázták kicsit bővebben a Virológia Pécs bejegyzésében, mi is az új variáns kockázata.
A szakemberek ezt taácsolják
A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új - szögezik le a szakértők, megjegyezve, a valós kockázatot addig nem tudhatjuk, míg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak, ezért is fontos az óvatosság a járványügyi hatóságok részéről. És nemcsak a hatóságok, az emberek számára is fontos az óvatosság, azaz a maszkviselés, a kézmosás, a távolságtartás - mivel ezek minden mutációval szemben hatékony védekezési formák. Ha pedig az új variáns "kikerülné" a korábbi SARS-CoV-2 változatokra kialakult immunitást, akkor sem kell kétségbe esnünk, hiszen "az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket - adaptálni lehet ezeket, így a vakcinát is" - hangsúlyozzák a szakemberek.
222 napig feküdt Covid-19 miatt kórházban a brit férfi, most hazamehet karácsonyra - további részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében .
