A lakosság, illetve a gazdasági szereplők nyomásának engedve több országban is enyhítettek a járvány miatt bevezetett korlátozásokon. Nagy-Britanniában múlt szombaton újranyitottak a pubok, szórakozóhelyek és mozik, de Spanyolországban és Németországban is lazítottak a szabályokon. Ez azonban a sokhelyütt a járvány újboli fellángolásával, a fertőzöttek számának növekedésével járt. A sokat emlegetett, második hullámról még semmit sem tudunk, de az eddigi tapasztalatok alapján nem lesz egyszerű feladat ismét elfogadtatni a korlátozásokat a lakossággal - írja a CNN .
Egyre nő az elégedetlenség
Szakértők szerint a járvány következő szakaszában már nem egész országokra vonatkozó korlátozásokat fognak bevezetni, sokkal inkább a különböző járványgócokat igyekeznek majd a hatóságok izolálni a társadalom többi részétől. Hasonlóan jártak el a németországi Gütersloh járásban is, amelynek húsüzemében június közepén azonosítottak koronavírus-fertőzötteket. Az üzemben 1331 dolgozó szervezetében mutatták ki a koronavírust, a hatóságok azonban gyorsan lezárták az épületet, majd az egész tartományban kijárási korlátozást, illetve átfogó szűrést vezettek be. A hatékony és gyors intézkedésnek köszönhetően a járványt sikerült elfojtani .
A CNN-nek nyilatkozó Dr. Alexander Kekulé virológus szerint az újabb hullámok helyett elsősorban a németországihoz hasonló járványgócok elleni küzdelemről szól majd a következő időszak. Ez pedig csak akkor lehet hatékony, ha a lakosság hozzászokik néhány alapvető szabályhoz. Ahogy a világ bizonyos pontjain szinte kötelező a szúnyogháló használata a betegséget terjesztő vérszívók ellen, úgy kell a mindennapi élet részévé tenni a maszkviselést.
Szintén fontos lenne a társadalmon belüli összetartás, amit a félelem forgácsolhat szét. A Gütersloh járásban történt fertőzések hallatára az interneten árulni kezdtek "Maradj távol tőlem, én én Guetersloh-ból érkeztem!" feliratú pólókat. A tartományban kiállított rendszámmal rendelkező autókkal pedig nem szívesen közlekednek a helyi lakosok, mert félnek, hogy diszkriminálják őket.
Ahogy az országok elkezdték lezárni a határokat, a lakosok úgy néztek egyre rosszabb szemmel a külföldről érkezőkre. A múlt hónap végén az olasz Mondragone városában a hatóságok karantén alá vontak egy épületet, miután az ott elszállásolt, bevándorló idénymunkások közül 49 fertőzöttet találtak. A helyszín biztosítására a hadsereget is kiküldték, a karanténban lévők azonban megpróbáltak kitörni, majd tiltakozni kezdtek a lezárás miatt. A régió kormányzója, Vincenzo De Luca egy interjúban a külföldi munkavállalókat okolta a járvány terjedéséért, és azt ígérte, hogy a következő hetekben kiemelt figyelmet fordítanak majd a bevándorlók szűrésére.
Szerbia fővárosában pedig azután tört ki tüntetés, hogy az elnök, Aleksandar Vucic a megugró fertőzésszám miatt ismét hétvégi kijárási tilalmat akart bevezetni. A tiltakozók a parlament épületéhez vonultak és kövekkel, palackokkal dobálták meg az ott felsorakozó rendőrsorfalat. Az erőszakos megmozdulások hatására a szerb elnök visszakozott, és bejelentette, mégsem lesz kijárási tilalom, más korlátozó intézkedések azonban továbbra is várhatóak majd. Az elégedetlenséghez itt egy rosszul levezényelt parlamenti választás és a sokszor bizonytalan kormányzati járványkezelés is hozzájárult.
A fent felsorolt esetek jól mutatják, hogy a lakosság türelme már az első hullám végéig elfogyhat, az újonnan bevezetett, szigorú intézkedésekre pedig egyre hevesebb indulatokkal reagálnak. A fejlődő országok szegényebb régióiban pedig az emberek egyszerűen nem tehetik meg, hogy ne menjenek el dolgozni, hiszen úgy étel sem kerülhetne az asztalra. A népharag pedig könnyen a különböző társadalmi csoportok ellen fordulhat, ahol már az is "bűnnek" számít majd, ha valaki egy fertőzött régióban él.
Jó hírek érkeztek a koronavírus elleni magyar szerről - a részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
